A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.
Az elmúlt évben több területet is érintő paradigmaváltás következményei és tanulságai voltak terítéken a MEMT minapi konferenciáján, ahol az is kiderült, bajosan fejezhető be a kórházi informatikai rendszerek egységesítése december végéig.
Eddig mintegy 600 háziorvos csatlakozott a Krónikus Betegmenedzsment Programhoz (KBMP), egy új finanszírozási technika modellezése zajlik – mondta a MedicalOnline-nak Bákássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos.
Volt pusmogás, volt morajlás, de még harsány kacaj is a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség XXVII. konferenciájának egészségpolitikai fórumán, ahol Takács Péter egészségügyi államtitkár arról is beszélt, jól fogadja a kormány az unortodox ötleteit.
A spaszticitás egy akutan jelentkező betegségekhez tartozó tünet, amely krónikus betegségként viselkedik; a beteget kezelő orvosoknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a beteg állapotának változásait, ennek megfelelően kell az adott stádiumnak megfelelő terápiás eszközöket alkalmazniuk.
A magyarok többsége aggódik az egészségéért, ezért 30 százalékuk jár rendszeresen szűrővizsgálatokra – derül ki az NN Biztosító 2025-ös egészségkutatásából.