A WHO statisztikája szerint jelenleg a világon 422 millió ember él cukorbetegséggel. Évente mintegy 1,5 millió ember halála köthető össze ezzel a betegséggel, de e mellett a cukorbetegség okozta szövődmények jelentős, és tartós egészségkárosodást és gazdasági károkat okoznak a betegek jelentős részének.

A tenziós típusú fejfájás a leggyakoribb elsődleges fejfájásbetegség és egyben a leggyakoribb neurológiai kórkép világszerte. Patomechanizmusa nem teljesen tisztázott, genetikai, perifériás és centrális mechanizmusok állhatnak a betegség hátterében.

Fülzúgásra panaszkodik a beteg? A diagnózis a leggyakrabban krónikus, szubjektív, idiopathiás tinnitus. Az állapot kezelése kihívásokkal teli; ezen a jövőben a probléma multidiszciplináris megközelítése segíthet, hiszen a tinnitus orvoslásában a pszichoterápia mellett a gyógyszeres terápia és biofizikai módszerek is szerepet kaphatnak.

A fájdalom a WHO általános meghatározása szerint egy kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, amely tényleges vagy potenciális szöveti sérüléshez társul, vagy ahhoz hasonlít, illetve ezen sérülés mértékével leírható (1). Az onkológiai fájdalmaktól szenvedő beteg azonban sokszor más betegeknél is erősebben tapasztalja, mennyire szubjektív jellegű is ez az érzet és mennyire erős mentális-pszichés distresszel járhat. Azonban bármennyire is nehéz meghatározni, leírni vagy mérni a daganatos betegségek kapcsán kialakuló fájdalmakat, lehetőségünk és kötelességünk is csillapítani azokat.

A migrén világszerte több mint egymilliárd, Magyarországon – a mértékadó becslések szerint – legalább 1,2 millió embert érint.

Kutatók a Brain Communications folyóiratban megjelent cikkükben a poszt-Covid szindróma egyik leggyakoribb tünetének, a krónikus fáradtságnak a neurológiai jellemzőit.

A Helsinki székhelyű Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet kutatói a JAMA Network Open folyóiratban közölték tanulmányuk eredményeit, amelyben a pszichés stressz és a demencia kialakulása közötti összefüggést szándékoztak feltárni.

A WHO adatai alapján a fejfájás a leggyakoribb neurológiai és a harmadik leggyakoribb orvosi panasz, túlnyomórészt azonban nem mutatható ki szervi probléma a háttérben.

Az egészségi állapotot veszélyeztető sérülések, megbetegedések leggyakoribb tünete a fájdalom. A fájdalom definícióját az IASP (International Association for the Study of Pain) még 1992-ben alábbiak szerint határozta meg: „A fájdalom aktuális vagy potenciális szöveti károsodással járó kellemetlen szenzoros és emocionális élmény”.

Az ESC 2021-es Szívelégtelenség (HF) ajánlásában a krónikus szívelégtelen betegeket a bal kamrai ejekciós frakció (EF) alapján 3 csoportba sorolják: megtartott (HFpEF), enyhén csökkent (HFmrEF) és csökkent (HFrEF) EF-val rendelkező betegek. Diagnosztizálásukban továbbra is kulcsfontosságú a tünetek és rizikófaktorok felmérése, az EKG és a képalkotó vizsgálatok (elsősorban ez echocardiographia), valamint a laborvizsgálatok elvégzése (kiemelten az NT-proBNP, mint szívelégtelenség „gold standard” biomarker).