Nem kórházi toplista készül – derült ki azon a szerdai háttérbeszélgetésen, ahol az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések nyilvános adatközlésének módszertanába adtak betekintést a szakemberek.

Július 1-jén országosan irányított surveillance program indult a hazai intenzív terápiás osztályokon (ITO), melyet az NNGYK koordinál.

Elkészült az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EEÖF) intézményi adatainak nyilvános közzétételét megalapozó szakmai módszertan.

A betegség komplex kezelése megköveteli a páciens életmódváltását és pszichés támogatását, emellett fókuszba helyezi a hatékony fájdalomcsillapítást, a kieső exokrin és endokrin funkciók pótlását, valamint a szövődmények kezelését.

Egyes ellátási területeken kevés ápoló jut egy betegre, ami közvetlen betegbiztonsági kockázatot is jelent – írja a Független Egészségügyi Szakszervezet közlése nyomán az Economx.

Az olasz egészségügyi minisztérium megerősítette az első hazai humán H9N2 madárinfluenza-fertőzést, írja a Propeller.

A Paediatrics & Child Health folyóirat a hvg.hu szerint elismerte, hogy 2000-ig visszamenőleg összesen 138 esettanulmány bizonyult fiktívnek.

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából kilenc hazai szakember munkáját ismerte el az emlékdíjjal.

A bizonyítékokon alapuló orvoslás és a népegészségügyi szakemberek legitimitását kérdőjelezte meg egy magánszemélyekből álló csoport, amely jogi lépésekkel fenyegette meg a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központját (ESK).

A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében.