A dohányzás visszaszorítása, a korai felismerés, a szervezett betegutak, az új terápiákhoz való hozzáférés és az egészségügyi adatok jobb felhasználása egyszerre igényel szakmai és szakpolitikai lépéseket. 

A hibák eltussolása és a felelősök keresése helyett nyílt adatok, rendszerszintű tanulás és biztonságosabb betegutak – ezt tűzte most zászlóra az egészségügyi ágazatvezetés. A közel két évtizede épülő betegbiztonsági szemlélet így végre kikerülhet a szakmai műhelyek fogságából, és a mindennapi ellátás részévé válhat.

A Magyar Védőnők Egyesülete új elnökének Petrik Zita védőnőt, okleveles egészségügyi menedzsert választották.

A nemkívánatos eseményeket jelenteni, mérni és hitelesíteni fogják, az adatokat és az eredményeket nyilvánosságra hozzák, közölte Hegedűs Zsolt miniszter, miután találkozott a Semmelweis Egyetem Betegbiztonsági Tanszékének szakembereivel. Nagy lépés ez sok év után. 

A diabéteszhez köthető vakság 90 százalékban megelőzhető, ám a finanszírozás és a szűrőhálózat hiánya miatt évente ezrek látása romlik végzetesen.

Az új Egészségügyi Minisztérium büntetés helyett tanulásra épülő biztonsági kultúrát, transzparens országos leltárt és a kórházi autonómia fokozatos visszaadását ígéri. A strukturális fordulat és a valódi rendszerváltás esélyeit az IME XX. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján latolgatták az előadók.

A Válasz Extra legutóbbi adásának vendégei Orosz Éva, az ELTE professzor emeritája és Sinkó Eszter az SE EMK vezető szakértője.

Az elmúlt évben több területet is érintő paradigmaváltás következményei és tanulságai voltak terítéken a MEMT minapi konferenciáján, ahol az is kiderült, bajosan fejezhető be a kórházi informatikai rendszerek egységesítése december végéig.

Az AI-hoz hasonló döntéstámogató megoldások régebb óta, bizonyos esetekben akár több évtizede is működnek a hazai egészségügyben, írja az Index.

A Népszava Szike podcastjében Joó Tamással, az SE EMK docensével, és Lengyel Lívia, MEMT portfólió-igazgatójával beszélgettek.