A krónikus vesebetegség (CKD) napjaink egyik legjelentősebb, mégis súlyosan aluldiagnosztizált népbetegsége. A fenntartható egészségügyi ellátás érdekében a hangsúlynak a proaktív szűrésre és a korai kombinált terápiára kell áthelyeződnie.

A kognitív károsodások a sclerosis multiplex (SM) leggyakoribb, de legkevésbé látható tünetei közé tartoznak. 

Az Opella tudományos rendezvény keretein belül ismertette gyógyszerészek, háziorvosok, belgyógyász és gasztroenterológus szakorvosok felé a "Zsírmáj összefüggései", az MASLD felismerésének jelentőségét és új megközelítését.

A hosszú távú oxigénterápia (long term oxygen therapy; LTOT) megvalósítására ma már az oxigénpalackokon és a helyhez kötött oxigénkoncentrátorokon kívül egyéb megoldási lehetőségek is rendelkezésre állnak. A hordozható oxigénkoncentrátor (portable oxygen concentrator; POC) az LTOT legújabb technológiás megvalósítására kínál lehetőséget. A POC használatához – a palackos oxigénellátással és a helyhez kötött oxigénkoncentrátorokkal szemben – a vizsgálatok mind az egészségi állapotra gyakorolt hatást, mind a betegpreferenciákat, mind pedig a költséghatékonysági szempontokat tekintve legalább hasonló, számos esetben szignifikánsan kedvezőbb kimeneteket, eredményeket kötnek.

A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

A betegséggel összefüggő malnutríció olyan kóros tápláltsági állapot a háziorvosi ellátásban, amely direkt és indirekt módon is, kedvezőtlen hatást gyakorol a klinikai kimenetelre. A táplálásterápia során az orális szupplementáció tápoldatai (oral nutritional supplements, ONS) hatékony eszközt jelentenek a tápláltsági állapot javításában, azonban eredményességük döntően függ a terápiáhűségtől. Az ONS-terápiahűség komplex, többdimenziós jelenség, amelyet beteg-, terápia-, környezeti és egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tényezők egyaránt befolyásolnak. 

A sikeres táplálásterápia nem csak az egyénre, hanem az egészségügyi költségvetésre is pozitív hatással van. A tápláltsági állapot javítása csak megfelelő beteg együttműködéssel érhető el. Ehhez nekünk, egészségügyi dolgozóknak ismernünk kell a sikertelenséghez vezető tényezőket és az azok kiküszöbölését célzó beavatkozási lehetőségeket. Ezek a tényezők összefügghetnek a beteg környezetével, családjával és az ellátó egészségügyi személyzet tudásával, hozzáállásával is. Vannak a beteg egyéni adottságaiból adódó befolyásoló tényezők és az alkalmazott tápszerek tulajdonságai sem semlegesek a siker szempontjából. 

Az új részecskék monoterápiában is hatékonyak, de más immunterápiás módszerekkel együtt alkalmazva igen jelentős szinergikus hatást fejtenek ki.

A táplálásterápia a neurológiai betegek komplex ellátásának alapvető része, amely magában foglalja a tápláltsági állapot rendszeres felmérését, a személyre szabott dietoterápiát és szükség esetén az enterális táplálást.

Az irányelvek a béta-blokkolók alkalmazását kiemelten támogatják az emelkedett nyugalmi pulzusszámú (>80 ütés/perc) betegeknél, mivel a magas nyugalmi pulzusszám a szimpatikus túlműködés jele, amely a kedvezőtlen szívizom-átépülés fontos mozgatórugója magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén.