A szívelégtelenség kezelésében az elmúlt években, évtizedekben egy sikerkorszaknak lehettünk szemtanúi, hiszen számos randomizált kontrollált vizsgálat igazolta különböző készítmények mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatását a szívelégtelenség fenotípusainak teljes spektrumán. A napi klinikai gyakorlatban az egyértelmű ajánlások, evidenciák ellenére a prognózismódosító gyógyszeres terápia alkalmazási aránya szuboptimális. Jelen összefoglalónkban a mineralokortikoid-receptor-antagonisták szívelégtelenség kezelésében betöltött szerepét, alkalmazásának gyakorlati megfontolásait tárgyaljuk.

Jelen átfogó áttekintő cikk a kiterjesztett Vaughan-Williams osztályozás alapján tárgyalja az antiarrhythmiás szerek hatásmechanizmusát, klinikai alkalmazását, farmakokinetikai jellemzőit, mellékhatásait és monitorozási követelményeit.

Az Európai Kardiológustársaság 2023-as kongresszusán, Amszterdamban mutatták be az akut koronária szindróma kezeléséről szóló legújabb ajánlást, amely egyidejűleg a European Heart Journalben teljes terjedelmében megjelent.

Megfontolásra ajánlható, hogy a veszélyhelyzet idejére vajon lehet-e átmenetileg támogatni a NOAC-ok szélesebb körű emelt finanszírozását legalább a 65 év feletti populáció részére.

A transztelefonikus EKG (TTEKG) rendszer elviszi a legképzettebb kardiológusok szakértelmét a legtávolabbi településekre is.

A korszerű szívinfarktus-ellátás ellenére a hosszú távú halálozási adatok magasabbak a nyugat- és észak-európai országokénál. Ennek oka többek között, hogy a laikusokra építhető újraélesztés még kezdetleges stádiumban van, a magyarországi infarktusos betegek több társbetegségben szenvednek, a hezitációs idejük átlagosan hosszabb, az ST elevációval nem járó infarktusos betegek invazív ellátásának aránya még mindig alacsony, valamint hogy a betegek egészségtudatos magatartása az infarktust követően nagyon rossz. A helyzet javítása érdekében számos tevékenység folyik.

A szívinfarktusos betegek gyors és lehető legjobb ellátására hat bécsi kórház úgynevezett STEMI-hálózatot hozott létre.

A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter a GOKI által létrehozott, 2014 óta törvényi felhatalmazás alapján működő országos lefedettségű online rendszer.

Az adatok szerint az akut kardiovaszkuláris eseményen átesett betegek közül kevesen vesznek részt szekunder prevenciós programban.

Új irányelveket adott ki az Európai Kardiológus Társaság, amelyek számos módosítást tartalmaznak az ST-elevációs miokardiális infarktus, a perifériás artériabetegségek és a szívbillentyű-betegségek diagnózisa és terápiája vonatkozásában.