A pszichedelikus szerek lehetséges gyógyászati felhasználásáról szervezett kerekasztal-beszélgetést a Károli Gáspár Egyetem és a Multidiszciplináris Társaság a Pszichedelikumok Kutatásáért.

A kérdésre pontos választ valószínűleg csak akkor kapunk, ha eljön a mi időnk, a kíváncsiak azonban addig is megközelíthetik a rejtélyes átmenetet, több irányból is. A medicina egyre pontosabban leírja kívülről a haldoklás fizikai tüneteit, bizonyos pszichoaktív anyagok segítségével modellezi a speciális tudatállapotot, illetve tudományosan vizsgálja a halálközeli élményeket, összegyűjti és elemzi a beszámolókat. Ez utóbbiakból mestermunkák is rendelkezésünkre állnak.

A pszichedelikumok megfelelő körülmények között gyógyítják a depressziót, a szorongást, a kényszereket, a szuicid viselkedést, az alkoholizmust és az egyéb függőségeket, enyhítik a klaszter-fejfájást – és univerzális misztikus élményt váltanak ki. Némelyik közülük tiltólistán szerepel, de az elmúlt évtizedben újrakezdődhettek a velük kapcsolatos kutatások.

Egyesek szerint az óriási emberi agy azért alakult ki, hogy a csoportban élő főemlős ügyesen be tudja csapni társait. Van, aki úgy véli, hogy a nyelv kialakulásának a megértése a tudomány előtt álló legnagyobb feladat, és nem az élet keletkezésének modellezése vagy a fizika egyesített elméletének létrehozása. És akad, aki azt mondja, az egyesített elmélet megoldása: a tudat hozza létre az időt és a teret. Mivel foglalkoznak ma az idegtudósok? (A cikk a Kapcsolódó fájlokból letölthető.)