A szívelégtelenség kezelésében az elmúlt években, évtizedekben egy sikerkorszaknak lehettünk szemtanúi, hiszen számos randomizált kontrollált vizsgálat igazolta különböző készítmények mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatását a szívelégtelenség fenotípusainak teljes spektrumán. 

A szerző a szisztémás autoimmun kórképek és a daganatok összefüggéseit, valamint kapcsolatukat tárgyalja.

A cisztás fibrózis a fehér bőrű rassz leggyakoribb autoszomális, recesszív módon öröklődő anyagcsere-betegsége. Előfordulása világviszonylatban 1:2500, hazánkban 1:4000 az élve születettek között.

A CKD-s betegek hipertóniájának kezelése kiemelt jelentőségű, mert a hipertónia az egyik legfontosabb kockázati tényezője – a kardiovaszkuláris betegségek mellett – a vesefunkció további romlásának és a későbbi szövődmények kialakulásának.

Bár az új kritériumok ígéretes érzékenységet és specificitást mutattak az első fázisú adatok alapján, további érvényességi vizsgálatok szükségesek a megbízhatóságuk megerősítéséhez.

Az utóbbi évtizedekben a túlsúly és az elhízás előfordulásának meredek emelkedése következtében az elhízáshoz kapcsolódó metabolikus és szervi eltérések is megszaporodtak, nemcsak a felnőtt, de a gyermek populációban is.

Jelenleg a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol még a PM államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.

A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint a klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető egészségügyi kockázat – írja a Telex.

A szülész-nőgyógyászok nagyon sokat tehetnek a csökkent csontsűrűség és osteoporosis megelőzése, felismerése és kezelése terén. A prevenció legfontosabb elemei: egészséges életmód, elegendő kalcium- és D-vitamin-bevitel, a jövőbeni csonttörések szempontjából nagy kockázatú nők korai szűrése.