Horvátországban egyes szakorvosi vizsgálatokra csaknem két évet kell várni, és jelentős különbségek vannak a kórházak között.

Az egészségügy kiadásai 510 milliárd forinttal emelkednek – olvasható a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban.

Korszerű CT- és MR-berendezéseket, valamint a működtetésükhöz szükséges, felújított és átalakított helyiségeket adtak át pénteken a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban.

A kampányban tett ígéretet még túl is teljesítve több mint 510 milliárd forint nettó többlettámogatást kap az egészségügy a 2027-es költségvetésből.

 Múlt héten egy interjúban beszéltem arról, milyen nyomás nehezedett az egyetemre, hogy politikai kapcsolatokra hivatkozó vállalkozások jussanak megbízásokhoz. Az élelmezés története mutatja, hogy a szakmaisághoz való ragaszkodás pénzben is megérte.

Átlagosan 17 százalékkal emelik az egészségügyi szakdolgozók bérét, ez 123 ezer dolgozó megélhetését és családjának biztonságát érinti.

Átadták a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új CT-berendezését, amely komplex vizsgálatok támogatására is lehetőséget biztosít.

Új diagnosztikai képalkotó berendezéseket, CT-t és MR-készüléket helyeztek üzembe Szombathelyen, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.