Struktúrájában megtartják, működésében és feladataiban azonban alapvetően alakítják át a kollegiális szakmai vezetői hálózatot – jelentette be Darvai László helyettes államtitkár a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) XXXI. Őszi Konferenciáján.

Öt szakaszban összesen 100 ukrajnai amputált páciens részesült idén személyre szabott művégtag-ellátásban a budapesti Pillangó Egészségcentrumban.

A volt gazdasági miniszter szerint a kormány által ígért plusz forrás a legsürgetőbb problémákra sem nyújt fedezetet, közli a szeretlekmagyarorszag.hu.

A Semmelweis Egyetem kutatói egy országos, reprezentatív vizsgálatban 522, 11 és 18 év közötti magyar iskolás adatait elemezték.

Van a háziorvoshiánynak egy jóval kevésbé látványos oka, amelyről meglepően kevés szó esik: mi történik azzal az idős háziorvossal, aki évtizedekkel korábban jelentős összegért vásárolta meg praxisát, most viszont nem talál rá vevőt?

Megrovásban részesítette és egymillió forintos pénzbírsággal sújtotta Takács Péter volt egészségügyi államtitkárt az Egészségügyi Tudományos Tanács Észak-budai Központi Etikai Bizottságának eseti központi etikai tanácsa.

Elindult a sürgősségi ellátás átvilágítása. Az OKFŐ eredetileg mindössze két napot adott a kórházaknak a részletes adatszolgáltatásra, ám az intézményi jelzések nyomán a szeptember 11-i határidőt végül szeptember 15-éig meghosszabbították. A plusz idő fele hétvégére esik.

A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

A prediabétesz hazánkban is aluldiagnosztizált és alulkezelt kórkép. Az alapellátásnak kiemelt szerepe van, hiszen a beteggel való találkozáskor felismerhetik a kockázati tényezőket, kezdeményezhetik a komplex szűrővizsgálat elvégzését.

Nem kórházi toplista készül – derült ki azon a szerdai háttérbeszélgetésen, ahol az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések nyilvános adatközlésének módszertanába adtak betekintést a szakemberek.