Az ausztrál Elizabeth H. Blackburn, az amerikai Carol W. Greider és a brit Jack W. Szostak kapta az idei fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.

Francoise Barre-Sinoussi Nobel-díjas szakértő állítja: a szervezet HIV-vírussal való találkozása utáni első reakciók adhatják meg a választ a kutatóknak arra, hogy merre keressék a megoldást az AIDS-betegséget okozó vírus elleni vakcina kidolgozásához.

Harald zur Hausen, illetve Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier kapták megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat, a humán papillóma vírus (HPV) méhnyakrákot okozó hatásának feltárásért, illetve az AIDS-et okozó HIV-vírus felfedezéséért - jelentette be hétfőn Stockholmban a Karolinska Intézet illetékes bizottsága.

A Nobel-díj mindig öröm és bánat – attól függően, hogy ki kapja, és ki marad le róla. Az idei orvosi díjazottak közül ketten a lentivírusok csoportjába tartozó humán immundeficiencia vírust fedezték fel (amelyet akkor LAV rövidítéssel jelöltek és csak később kapta a HIV nevet). A két francia tudós, a 76 éves Luc Montagnier és a 61 éves Françoise Barré-Sinoussi elsőségére sokáig az amerikai National Cancer Institute munkatársa, dr. Robert Gallo is igényt tartott. Egy évvel a francia közlést követően ő írta le a HTLV-3 vírust, amelyről csak később derült ki, hogy majdnem azonos a francia LAV-vírussal. A szabadalmi jog megszerzésére irányuló vita hosszú éveken keresztül folyt; 1987-ben Ronald Reagen és Jacques Chirac elnökök megegyeztek, ennek következtében az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország közösen osztozik a jogokon. A két kutatót ezért többnyire egyszerre emlegetik: Montagnier fedezte fel a vírust, míg Gallo igazolta, hogy ez az AIDS oka. Több díjat, így 1986- ban az egyesült államokbeli Lasker-díjat is megosztva kapták. A Nobel-díj-bizottság szerint azonban egyértelmű a franciák elsősége. A harmadik díjazott Harald zur Hausen, aki azt igazolta, hogy a méhnyakrák kialakulásáért HPV-fertőzés felelős. Összeállításunk a 10–11. oldalon