A modellváltásról, a KEF-rendszerrel kapcsolatos konfliktusokról, a radiológia és a meddőségi ellátás visszaszervezéséről, valamint a csúcstechnológiai beruházások és a népegészségügy kapcsolatáról is beszélgettünk Fendler Judittal, az SZTE kancellárjával.
Az új Egészségügyi Minisztérium büntetés helyett tanulásra épülő biztonsági kultúrát, transzparens országos leltárt és a kórházi autonómia fokozatos visszaadását ígéri. A strukturális fordulat és a valódi rendszerváltás esélyeit az IME XX. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján latolgatták az előadók.
Tóth Gáborral, a Magyar Kórházszövetség elnökével – aki a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgató főorvosa is – a kórházak adósságáról, a vidéki ellátás jövőjéről, a várólistákról, a fertőzési adatokról és a kórházigazgatók mozgásteréről beszélgettünk.
A 3,6 milliárdos kórházi hűtésrekonstrukciós programról is döntött kormány. Módosították a szifiliszfertőzésekkel kapcsolatos adatkezelési szabályokat.
A kormány intézkedett arról, hogy 3,4 milliárd forintot csoportosítsanak át; több tucat kórházban június 30-ig, de legkésőbb július 15-ig végezzék el azon klímaberendezések cseréjét és javítását, amiről az előző kormány nem gondoskodott.
A Csolnoky Ferenc Kórház műtőinek és citolaborjának központi hűtését biztosító abszorpciós hűtőgép tervezetten május 11-én indult el, azonban a működése instabilitást mutatott, majd a berendezés leállt, jelezte a miniszter.
A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].