A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

Az U-ENDURE vizsgálat hosszú távú kiterjesztésének köszönhetően már rendelkezésre állnak adatok a két éven át tartó JAK-inhibitor fenntartó kezelés hatásosságáról és biztonságosságáról.

A nemrégiben publikált eredményű SEQUENCE vizsgálat azt vette górcső alá, hogy Crohn-betegségben milyen hatásosságot és biztonságosságot kínál a két hatóanyag.

A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében.

A juvenilis idiopathiás arthritis (JIA) a leggyakoribb gyermekkori krónikus reumatológiai kórkép, prevalenciája megközelítőleg 1/1000-re tehető. A JIA gyakran felnőttkorban is folytatódik és hosszú távon szignifikáns morbiditást eredményezhet, beleértve a testi fogyatékosságot is.

A rheumatoid arthritis (RA) terápiás palettája a célzott szintetikus betegségmódosító szerekkel (tsDMARD), a JAK-inhibitorokkal (JAKi) bővült az elmúlt években. 

Az új endoszkópos fejlesztések egyre változatosabb és hatékonyabb beavatkozásokat tesznek lehetővé, indirekt módon megváltoztatva a sebészeti beavatkozásokat igénylő eltérések sprektumát is – nyilatkozta lapunknak Palatka Károly, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság jövendő elnöke.

A patogenetikai folyamatok megismerése lehetővé tette olyan célzott biológiai kezelések kidolgozását, melyekkel az immunválasz megbomlott egyensúlyának a helyreállítása által hosszabb távon is klinikai remisszió és nyálkahártya-javulás érhető el.

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) számos komorbiditással társulhatnak. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek az IBD-s betegek fokozott vénás és artériás tromboembóliás rizikójára, melynek hátterében a megváltozott patofizológiájú véralvadási kaszkád véleményezhető.

A ritkán előforduló neuroendokrin daganatok többnyire a tápcsatorna és a tüdő területén találhatók, és attól függően, hogy termelnek-e valamilyen hormonhatású anyagot, funkcionáló és nem funkcionáló altípusokat különböztethetünk meg.