A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére. 

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik.

Korunk egyik legnagyobb súlyú és jelentőségű betegségcsoportja a cukorbetegség, ami jelenleg a betegek számát és a kapcsolódó betegségeket is tekintve világjárványnak tekinthető.

A rheumatoid arthritis (RA) általában előrehaladó, szisztémás autoimmun folyamat, amelyet krónikus, szimmetrikus, erozív szinovitisz jellemez. A tüdő és a pleura szintén gyakori helye a RA ízületen kívüli megnyilvánulásainak, bár ez utóbbiak gyakran nem okoznak jelentős tüneteket.

A Szegedi Nemzeti Színházban rendezett gálaműsor keretében átadták a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) Talentum-díjait.

A JIA pontos oka és patomechanizmusa mindmáig ismeretlen, kialakulásában genetikai és környezeti tényezők együttes hatását feltételezik.

In vitro körülmények között, rágcsáló-xenograftmodellekben kimutatták, hogy a CLL-sejtek túlélése és növekedése az aktivált CD4⁺ T-sejtek működésének függvénye.

Azokat a tényezőket vizsgálták, amelyek meghatározzák a terápiára adott egyéni immunválaszt.

A generalista HLA-molekulák hordozása csökkenti az immunrendszer megkülönböztető képességét, ez az oka, hogy a betegek túlélése sokkal rosszabb volt immunterápiát követően. Erről is beszélt Manczinger Máté kutatóorvos, az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíjasa.

A klinikailag thromboticus folyamatok kialakulásával járó antifoszfolipid-szindróma (APS) kezelésére 2019-ben új ajánlás született.