A környéki idegrendszer megbetegedéseit összefoglaló néven neuropátiáknak hívjuk. A neuropátiák jóval gyakoribbak, mint a központi idegrendszer betegségei, mégis méltatlanul a neurológia „perifériáján” helyezkednek el.

Olyan matematikai módszer alapjait fektették le, amely fehérjék háromdimenziós szerkezetének számítógépes összehasonlítását teszi lehetővé.

CRISPR génszerkesztő technológia segítségével sikeresen eltávolították a HIV-et a fertőzött sejtekből, írja a BBC nyomán a 444.

A klímaváltozás és a háborús konfliktusok akadályozzák a világ leghalálosabb betegségei közé tartozó AIDS, tuberkulózis és malária leküzdésére tett erőfeszítéseket – írja a Telex.

A neuropathiák gyakran társulnak népbetegségekhez, úgymint a cukorbetegséghez, hypothyreosishoz, de számos egyéb ritkább kórkép kísérőjelensége lehet. A neuropathiák gyakoriságuk ellenére sokszor aluldiagnosztizáltak, de az is előfordul, hogy a perifériás neuropathia hívja fel a figyelmet egy betegségre, vagy hiányállapotra. A szerzők az alapellátásban foglalkozó kollégák részére összefoglalják a leggyakoribb tüneteket, a neuropathiák patogenezisen alapuló osztályozását, a legfontosabb diagnosztikai és kezelési módszereket.

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói MI-val azonosítottak olyan anyagokat, amik képesek eltávolítani a hibás és öreg sejteket a szervezetből, közli a Qubit.

Bizonyos betegségekben szenvedők különleges engedélyek nélkül, receptre kaphatják majd az orvosi marihuanát Izraelben.

Kutatók egy olyan új fehérjét fedeztek fel, amely kulcsszerepet játszik a HIV emberi sejteken belüli replikációjában, így a jövőben ígéretes gyógyszercélpontként szolgálhat az AIDS kezelésében.

2018-ban az EULAR-on (European League Against Rheumatism) belül megalakult egy 32 fős nemzetközi munkacsoport, amelynek vezetője Prof. Dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője. A munkacsoport első lépésként definiálta a nehezen kezelhető (difficult-to-treat) betegcsoportot, majd a nehezen kezelhető rheumatoid arthritises (RA) betegek kezelését segítő két átfogó és 11 specifikus ajánlást fogalmazott meg.

Egy egészséges szervezetnek a plazmaadás nem jelent megterhelést, így hazánkban egy donornak évente 45 alkalommal megengedett a plazmaadás – ez csaknem heti 1 alkalom. Az egészséges szervezet ugyanis könnyen képes pótolni a vérplazmát, amelynek 92%-a víz. Az egészséges szervek (pl. máj) gyorsan képesek a vérplazma fehérjéinek pótlására – nyilatkozta a Medicalonline.hu-nak Dr. Boda Zoltán, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet emeritus professzora.