A ritkán előforduló neuroendokrin daganatok többnyire a tápcsatorna és a tüdő területén találhatók, és attól függően, hogy termelnek-e valamilyen hormonhatású anyagot, funkcionáló és nem funkcionáló altípusokat különböztethetünk meg.

Az anémia a vörösvérsejt-tömeg arányának csökkenéseként definiálható. A vörösvérsejtek számának csökkenése vérvesztés, fokozott vörösvérsejt-pusztulás, vagy csökkent vörösvérsejt-képződés következménye lehet.

Korábban nem publikálták olyan randomizált vizsgálat eredményeit, amelyben a ¹⁷⁷lutécium-DOTA-oktreotát PRRT (újabb nomenklatúra szerint radioligand terápia [RLT]) szerepét mérték fel progresszív pancreas neuroendokrin daganatos (PaNET) betegek esetén.

A Science Translational Medicine folyóiratban május 14-én jelent meg több kutatóintézet és a Vaxart Inc. kutatóinak közös cikke, amelyben a VXA-G1.1-NN tabletta formájú orális vakcinát értékelték norovírus fertőzés elleni védekezés során.

A Science Translational Medicine folyóiratban május 14-én jelent meg több kutatóintézet és a Vaxart Inc. kutatóinak közös cikke, amelyben a VXA-G1.1-NN tabletta formájú orális vakcinát értékelték norovírus fertőzés elleni védekezés során.

Az izmok és csontok leépülésének megelőzése érdekében fontos a D-vitamin- és kalciumpótlás, az idős betegek antidiabetikus kezelésének megválasztásakor pedig a hatékonyságon kívül figyelembe kell venni a kezelés mozgásszervi rendszerre gyakorolt hatását is.

A cikk az előrehaladott gasztroenteropankreatikus (GEP) neuroendokrin tumorok (NET) kezelésében alkalmazott peptidreceptor-radionuklid terápia (PRRT) progressziómentes túlélésre (PFS) és teljes túlélésre (OS) gyakorolt hatását összegzi.

A pitvarfibrilláció (PF) kialakulásának kockázati tényezőjeként azonosított betegségek prevalenciája, beleértve a magas vérnyomást és a cukorbetegséget, az idősödő lakosság körében növekszik. Ezért a PF-et különösen az idős populációra jellemző állapotként határozták meg.

Idős, törékeny, nem-valvuláris pitvarfibrillációban (NVPF) szenvedő betegek esetén az egyes NOAC szerek alkalmazása változó módon befolyásolta a stroke/szisztémás embolizáció (SE), valamint a major vérzés (MB) kockázatát. Az apixaban és a rivaroxaban a stroke/SE alacsonyabb kockázatával társult, warfarinnal összehasonlítva. Továbbá, az apixaban és a dabigatran a MB alacsonyabb, a rivaroxaban pedig magasabb kockázatával társult, mint a warfarin. Továbbá az apixaban alacsonyabb stroke/SE kockázattal társult, mint a rivaroxaban. Az idős, törékeny CMS Medicare populációban valamennyi NOAC csökkentette a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát warfarinnal összehasonlítva.

A direkt orális antikoagulánsok (DOAC) hatékonyabbnak és biztonságosabbnak bizonyultak a stroke/szisztémás embolizáció (SE), valamint a vérzéses szövődmények megelőzésében, mint a K-vitamint antagonisták (VKA) magas gastrointestinalis (GI) vérzési kockázattal rendelkező, nem-valvuláris pitvarfibrillációban (NVPF) szenvedő betegek esetén.