Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.
Egyetlen éjszaka alvásfiziológiai adatai alapján több mint százféle betegség későbbi kialakulásának kockázatát képes előre jelezni a SleepFM nevű modell.
A polineuropátia sokáig tünetmentesen zajlik, idővel súlyos panaszokat okozhat – a zsibbadástól kezdve a fájdalmon át egészen az életet veszélyeztető szövődményekig. Különösen fontos ezért, hogy felismerjük a betegség jeleit, és tisztában legyünk a lehetséges következményekkel.
A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére.
A spaszticitás egy akutan jelentkező betegségekhez tartozó tünet, amely krónikus betegségként viselkedik; a beteget kezelő orvosoknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a beteg állapotának változásait, ennek megfelelően kell az adott stádiumnak megfelelő terápiás eszközöket alkalmazniuk.
A rheumatoid arthritis (RA) általában előrehaladó, szisztémás autoimmun folyamat, amelyet krónikus, szimmetrikus, erozív szinovitisz jellemez. A tüdő és a pleura szintén gyakori helye a RA ízületen kívüli megnyilvánulásainak, bár ez utóbbiak gyakran nem okoznak jelentős tüneteket.
A perifériás idegrendszeri érintettség jeleként gyakori tünet a neuropátia, mely az újonnan diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegekben gyakran már a betegség felismerésekor jelen van. Neurofiziológiai vizsgálattal a betegség már a korai stádiumban, klinikai tünetek nélkül is kimutatható.
A carpalis alagút szindróma gyakori, kéz-alkari fájdalmat okozó betegség., amely elektrofiziológiai vagy UH-vizsgálattal pontosan kimutatható, és amennyiben időben diagnosztizálják és műtétileg kezelik, teljes gyógyulás remélhető.
A húgyhólyag ellenőrzésére szolgáló urodinamikai vizsgálatok (UDS) bevett módszerek a vizelési panaszokkal és kismedencei szervsüllyedéssel küzdő betegek kivizsgálásában, különösen a neurogén rendellenességekben szenvedőknél, az inkontinencia okának tisztázása érdekében diagnosztikai értékelést igénylő összetett tüneteknél, valamint az invazív és sebészeti kezelési lehetőségeket fontolgató betegeknél.