Baka András köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra az egészségügyről és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítást.

A bővülő kínálatban való eligazodást kívánja támogatni a Store Insider szaklap és kiadónk, a PPH Média legújabb, babatermékek számára kiírt versenyével, a Baby Brands Award-dal. 

A lágy robotikus modell átfogóan képes modellezni a különböző szívbetegségeket, és szimulálni azok kezelési lehetőségeit, beleértve az implantátumok és sebészeti eszközök tesztelését.

A daganatos betegek hosszú távú, komplex utánkövetését és támogatását szolgálja a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának új Onkológiai Gondozója.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Gombos Katalin szemészorvos veszi át a Katolikus Karitász orvosmissziójának szakmai vezetését a misszió alapítója, Vojcek László márciusban bekövetkezett halála után.

Új hazai kutatás mutat rá az ártalmas és a jótékony gyermekkori tapasztalatok, valamint a felnőttkori lelki egészség összefüggéseire.

Az orvosok kétharmadát próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni az elmúlt egy évben, miközben a hálapénz a 2021-es tiltás óta a korábbi töredékére szorult vissza – ez derül ki a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara kutatásából.

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Három évtizede dolgozik azon a Pécsi Hasadék Munkacsoport, hogy az ajak- és szájpadhasadékkal született gyermekek ne csupán a szükséges műtéti kezelést kapják meg.