Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Javult a betegellátás a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban egy új digitális szubsztarkciós angiográf (DSA-készülék) révén.

Befejeződött a Békés Vármegyei Központi Kórházban a kardiológiai és az onkológiai ellátás színvonalát növelő 800 millió forintos fejlesztése.

A bangladesi ikrek összenőtt agyi ereit szétválasztó Hudák István idegsebész a Válasz Online-nak a felmondás körülményeiről is mesélt.

Másfél milliárd forint értékben további építészeti korszerűsítést hajthat végre a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (Gokvi).

Hibridműtő kialakítására nyert vissza nem térítendő uniós támogatást a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (Gokvi).

2020-ban újabb 40 milliárd forint a budapesti egészségügyi fejlesztésekre, írja közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Csupán néhány hónapja dolgozik a Péterfyben a június végén elhunyt érsebész utóda, és mellette egy rezidens, így továbbra is másoknak kell ellátniuk a készenléti ügyeletet Budapesten.

Átadták a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) felújított felnőtt kardiológiai osztály intenzív terápiás részlegét csütörtökön.

A főváros egyelőre nem képes behozni az egészségügyi fejlesztések terén mutatkozó hátrányát a vidékiekkel szemben, írja a Weborvos.