A Szegedi Tudományegyetemen a betegélelmezés ma lényegesen kevesebbe kerül, mintha külső cég főzne.  A 2026 első félévi adatok 25-30%-os különbséget mutatnak a piaci árakhoz képest. Nem az adagokat csökkentettük,  nem az alapanyagokon spórolunk, sőt! Visszavettük a korábban kiszervezett szolgáltatást, átvettük a dolgozókat, fejlesztjük a konyhát, és ismét mi döntünk a beszerzésekről és mi biztosítjuk a minőséget. Múlt héten egy interjúban beszéltem arról, milyen nyomás nehezedett az egyetemre, hogy politikai kapcsolatokra hivatkozó vállalkozások jussanak megbízásokhoz. Az élelmezés története mutatja, hogy a szakmaisághoz való ragaszkodás pénzben is megérte.

Már várható volt a fővárosi sürgősségi és belgyógyászati ellátásban nemrég kialakult krízis – mondta a MOK titkára az InfoRádióban.

A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.

Az Észak-budai Szent János Centrumkórházban és az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórházban elhárították a betegellátást nehezítő üzemzavarokat.

A 3D modellek akár próbabeavatkozásokhoz is használhatók, lehetővé téve a műtéti technikák előzetes gyakorlását, például a csavarok vagy fúrási pontok optimális helyének meghatározását.

Az idei fizikai Nobel-díjat Francis Halzen kapta az antarktiszi IceCube Neutrínó Obszervatórium létrehozásában nyújtott úttörő szerepéért.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

A dohányzás visszaszorítása, a korai felismerés, a szervezett betegutak, az új terápiákhoz való hozzáférés és az egészségügyi adatok jobb felhasználása egyszerre igényel szakmai és szakpolitikai lépéseket. 

Olyan MI-vel támogatott platformot hoztak létre, amely a genomikai, képalkotó és klinikai információk integrált elemzésével támogathatja a terápiás döntéshozatalt.