Január elseje óta az extrémsportolás közben szerzett sérülések ellátását nem finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A biztosítók a piaci űr láttán mozgolódnak: nemcsak az extrémsportok hódolói, hanem kórházak is biztosíthatják magukat arra az esetre, ha különösen veszélyes sporttevékenység során sérülést szenvedett beteget kell kezelniük. Egy sportbiztosító megvalósítása is körvonalazódik.

Január elseje óta az extrémsportolás közben szerzett sérülések ellátását nem finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A biztosítók a piaci űr láttán mozgolódnak: nemcsak az extrémsportok hódolói, hanem kórházak is biztosíthatják magukat arra az esetre, ha különösen veszélyes sporttevékenység során sérülést szenvedett beteget kell kezelniük. Egy sportbiztosító egyesület megvalósítása is körvonalazódik.   A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításának eredményeképpen az év eleje óta a különösen veszélyes sportot űző személyekre nem terjednek ki a kötelező egészségbiztosítás ingyenes egészségügyi szolgáltatásai. A jogszabály tucatnyi sportágat sorolt e kategóriába: a vízisízést, jetskit, vadvízi evezést, hegy- és sziklamászást egy bizonyos nehézségi foktól, a magashegyi expedíciót, barlangászatot, bázisugrást és mélybe ugrást (bungee jumping), a falmászást, roncsautó- (autocrash) sportot és ralit, a hőlégballonozást, félkezes- és nyílt tengeri vitorlázást, valamint a sárkányrepülést, ejtőernyőzést, paplanernyőzést, műrepülést.   A jogszabályalkotók mindezt azzal indokolták, hogy a különösen veszélyes sportot űzők önként és tudatosan teszik ki magukat az átlagosnál nagyobb kockázatnak. Ezért az extrémsport-tevékenység közben balesetet szenvedőknek – a sürgősségi ellátás kivételével –, fizetniük kell az orvosi ellátásért; térítésköteles szolgáltatás a háziorvosi, a fogászati, a járóbetegszakellátás, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, valamint az orvosi rehabilitáció és a betegszállítás. Sőt a törvénymódosítás értelmében az érintetteknek a gyógyuláshoz szükséges gyógyszerekért is teljes árat kell leróniuk.     Állami gondoskodás helyett   Arra lehetett számítani, hogy valamennyi biztosítótársaság speciális biztosítási konstrukciókkal lép majd színre. Ezzel szemben elsőként és eddig egyedüliként a Generali- Providencia Biztosító Zrt. dobott piacra olyan terméket, amely garantálja, hogy a velük szerződött extrémsportoló balesete esetén „ingyenes” egészségügyi szolgáltatáshoz jut. Papp-Váry Borbála, a biztosítócég kommunikációs vezetője azt mondja, társaságuknál június 1-je óta köthetnek az extrémsportokat választók baleset-biztosítást, amelyet kifejezetten a megszűnt állami gondoskodás helyett fejlesztettek ki.A Generali új szolgáltatása a rendszeres és az alkalomszerűen űzött extrémsportok esetére is köthető, napi, éves, valamint egyéni és csoportos biztosításokat nyújtanak. Az „éves bérlet” egyszeri 15–20 ezer forintért megvehető, a napi biztosítás ára 750–1000 forint. A biztosítási díj összege attól függ – tájékoztatott Schaub Erika egészség- és baleset-biztosítási csoportvezető –, hogy az úgynevezett alap- vagy extracsomagot veszi-e meg a biztosított. Az alapcsomag 8 millió, az extra 15 millió forintig állja az orvosi költségeket. Ezek a főbiztosítások kiterjednek a világ bármely országában űzött, a törvény által különösen veszélyesnek nevezett tevékenység közben bekövetkezett balesetek magyarországi ellátására. Az új szolgáltatási csomag biztosítja a sportolónak a hazai kötelező egészségbiztosítás keretében történő járóbeteg-szakellátást, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást, és lényeges eleme, hogy orvosi rehabilitációt, szájsebészeti ellátást, valamint betegszállítást is garantál. Az úgynevezett főbiztosítások mellé külön biztosítási díj ellenében kiegészítő biztosítás is köthető. Ezek a biztosítottnak a gyógyszer-, és gyógyászati segédeszközártámogatását is lehetővé teszik, valamint rokkantsági és halálesetre is szólnak.   A Generali termékét eddig több százan, többnyire ejtőernyősök, raliversenyzők és jetskizők vásárolták meg. Legtöbbjük éves bérletet váltott, a napi biztosítást általában egy-egy rendezvény idejére kötik. Káreseményt azonban eddig nem jelentettek.    Éves bérlet, napidíj, sportbiztosítás    Vannak olyan biztosítások, amelyek nem a jogszabály módosítása miatt jöttek létre, de részben fedezik az extrémsportbalesetek ellátásához szükséges kiadásokat. Ilyen például az Uniqa Biztosító Gyöngyhalász fantázianevű búvár- és utasbiztosítás terméke. A speciális biztosítás egy éve kapható, jelenleg 300 élő szerződése van az Uniqának – nyilatkozta Salz Gabriella sajtóreferens. Ez a biztosítás a hazai merülések utáni keszonkezelést is vállalja. A terméket a biztosító a Magyar Búvár Szakszövetség szakmai iránymutatásával alkotta meg. Köthető éves bérlet, valamint napidíjas biztosítás is. Balesetből eredő sürgősségi orvosi kezelésre a fedezet értékhatára 3 millió, 10 millió és 25 millió forintnyi biztosítási összeg. Bodor Máté termékfejlesztő azt mondja, ilyen biztosítási szerződést köthet bárki, de búvárbaleset során a biztosító csak búvároknak térít, kalandoroknak nem.   Az Allianz Hungáriának van olyan utasbiztosítása, amelyben baleseti és betegségi biztosítás is szerepel. Az extrémsportolóknak azonban csak igen szűk köre igényelheti: a búvárok, a jetskizők, vagy azok, akik a bungee és/vagy a rocky jumpingnak hódolnak. Az autó- és motorsportok, a barlangászat, a hegymászás, a sárkányrepülőzés kedvtelőit kizárták a biztosítottak köréből – közölte a Medical Tribune-nel az Allianz Hungária sajtóosztálya.   Önálló sportbiztosító egyesület létrehozását tervezi a Sportkórház. Dr. Berkes István főigazgató szerint a sportbiztosító vagy a kiegészítő sportbiztosítás létrehozása régóta időszerű. A sportolók ugyanis másokhoz hasonlóan fizetnek társadalombiztosítást, de esetükben az átlagosnál magasabb szakmai szintű igények, így egészségügyi szolgáltatások is vannak, amelyeket az OEP nem támogat. A sportbiztosító, amely az extrémsportot űzőknek is nyújtana szolgáltatásokat, ezt a hiányt pótolná. Az érintett szakmai szervezetek, klubok, egyesületek, valamint a szaktárca és a biztosítási piac szereplőinek a bevonásával már zajlanak a tárgyalások a speciális biztosító egyesület létrehozásáról.   Adatok híján   Dr. Martos Mihály, az Országos Sportegészségügyi Hálózat területi igazgatója azt mondja, a törvénymódosítás életbe lépése óta nem kezeltek olyan beteget, aki különösen veszélyes sporttevékenység közben szenvedett sérülést. Ha mégis extrémsportbaleset elszenvedője kér náluk ellátást, akkor – mint bárki más esetében, akinek nincs érvényes társadalombiztosítása – számlaadással rendezhető az ellátás költsége. Vagy a sportoló, vagy az egyesület egyenlíti ki a számlát.    Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben (OBSI) sem kezeltek az elmúlt nyolc hónapban olyan beteget, akit extrémnek minősített sportolás közben ért volna baleset – nyilatkozta lapunknak dr. Szita János orvos-igazgató. Olyan betegük azonban volt, akit külföldi balesetét követően, kint láttak el elsődlegesen, majd onnan szállították a baleseti intézetbe. Az intézet azonban felkészült a primér „extrém” esetekre. A Generali-Providencia ugyanis nemcsak a veszélyes sportok hódolóinak nyújt szolgáltatást, hanem ellátó intézményeknek is. Az OBSI és a Generali-Providencia szerződésének értelmében a biztosító finanszírozza azoknak az extrémsportolóknak az ellátását, akik náluk kötöttek biztosítást. Így nem kell az OBSI-nak attól tartania, hogy kifizetetlen marad a számla. Sőt, a kezelés költségeinek csaknem másfélszeresét állja a biztosító. A cég hasonló konstrukcióról több kórházzal is tárgyal, egyelőre azonban, ha biztosítottjuk nem az OBSI-ban, hanem más ellátó intézménynél igényli az egészségügyi szolgáltatást, a költségszámlát előbb a beteg kapja meg, és azt egyenlíti majd ki a biztosító.   Lapunk szerette volna megtudni: képes-e az OEP ellenőrizni, hogy például egy-egy végtagtörés, amelynek ellátásáért pénzt hív le egy-egy intézmény, az extrémsport- tevékenység következtében történt-e. Kíváncsiak voltunk arra is, léteznek-e számítások arra nézve, hogy az extrémsportbalesetek ellátása évente mennyibe kerül Magyarországon. Van-e becsült érték? Az OEP sajtóosztálya lapzártánkig nem tudott választ adni kérdéseinkre. Arra sincs egzakt adatsor, hány extrémsportoló van Magyarországon, így azt sem tudni, mennyi embert érint a jogszabály. Becslések szerint több tízezret. Ám tény, hogy az extrémsportok többségének kedvelői nem itthon, hanem külföldön hódolnak szenvedélyüknek.     Látásélesség-romlás mélybe ugrástól   Egy negatív anamnézisű, 25 éves nő egy mélybe ugrás alkalmával 46 méterről vetette le magát. Földet éréskor rögtön észlelte, hogy bal szemére rosszabbul lát. Fájdalmat nem érzett, egyéb tünete sem volt, de látóterében centrálisan jelentős látótérkiesés (scotoma) mutatkozott. A szemész ép maculát és ereket talált a jobb szemfenéken (A. kép, nyílhegy), a bal szemen azonban erős bevérzést észlelt (B. kép, nyíl). A látásélesség 20/400-nak bizonyult a bal szemmel, ha a beteg a fejmozgással rásegített – azaz perifériás látóterét használta –, míg a jobb szemmel 20/20-as éleslátást rögzítettek. A diagnózis a Valsalvaretinopathia egy sajátos formája, amely a fejjel előre ugráskor a felsőtest vénáiban hirtelen megemelkedő nyomás miatt alakul ki. Ez a jelenség gyakori a bungee jumping során. A nőt megoperálták, a vért eltávolították, a műtét után egy héttel látásélessége bal szemével 20/25-re javult és ott stabilizálódott.   MEDICAL TRIBUNE

Felelősségbiztosítás nélkül Jövő év elejétől újabb kórházak sorakozhatnak fel a már most is szakmai felelősségbiztosítás nélkül működők mellé. Ez év végén ugyanis az egészségügyi intézmények többségének lejár a biztosítási szerződése. Márpedig várható, hogy a biztosítótársaságok sok intézménnyel nem akarnak újabb szerződést kötni, vagy ha igen, akkor olyan díjat számolnak fel, amit a kórházak képtelenek vállalni. Évek óta már nemcsak a magánvállalkozásoknak, hanem az állami egészségügyi intézményeknek is kötelező „az egészségügyi szolgáltatás során okozott kár megtérítésére” szolgáló felelősségbiztosítás. Hogy ez pontosan milyen legyen, azt semmilyen jogszabály nem rendezi. Biztosítás nélkül elvileg nem érvényes az intézménynek az egészségbiztosítóval kötött szerződése, azaz az egészségügyi törvény értelmében be kellene azt zárni. A szaktárca mégis kénytelen szemet hunyni a mintegy harminc kórház szabályszegésének – ismerte el Rácz Jenő, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A biztosítókat senki nem kötelezi arra, hogy szerződjenek az egészségügyi szolgáltatókkal. A piaci alapon működő társaságok természetesen csak akkor vállalják a kockázatot, ha üzletet látnak benne. Nem csoda, hogy a szakmai biztosítások kínálata az elmúlt években beszűkült, miután több cég is kivonult a piacról. Közben a kialakult monopolhelyzet, illetve egyes vélekedések szerint a szaporodó műhibaperek hatására a díjak drasztikusan emelkedtek. A piacon maradó biztosítók ráadásul szűkítették a szolgáltatások körét. Ma már csak a legritkább esetben kötnek például szerződést ötmillió forint feletti kárösszegre, s általában azt is meghatározzák, hogy évente legfeljebb mennyi káresemény után fizetnek. Az üzletág korábbi piacvezető biztosítójánál, az 1999-ben „visszavonult” Generali-Providenciánál az utolsó időben már évi mintegy 300 káresetet jelentettek a velük szerződött 300 egészségügyi intézményből. A piac 95 százalékát birtokló Allianz Hungária Biztosító kommunikációs vezetője, Sipos József egy nyilatkozatában azt állította, hogy ez az üzletág egyértelműen veszteséges.