Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

Bartucz István az első látássérült inzulinpumpa-használó, aki kezelőorvosát is meggyőzte a modern technológia használatáról, írja az Economx.

Új csúcs született a xenotranszplantációban, egy 66 éves férfi 271 napon át élt egy génmódosított sertésből származó vesével, írja a Blikk.

Egy 185 ország adatait elemző kutatás szerint a magyar gyermekek növényi alapú táplálkozása messze elmarad az ajánlott szinttől, írja az RTL.

A cikk célja, hogy összefoglalja a HbA1c jelentőségét, a mérés indikációit, korlátait, valamint a szakdolgozók szerepét a betegedukációban és a hipoglikémia megelőzésében.

A prediabétesz hazánkban is aluldiagnosztizált és alulkezelt kórkép. Az alapellátásnak kiemelt szerepe van, hiszen a beteggel való találkozáskor felismerhetik a kockázati tényezőket, kezdeményezhetik a komplex szűrővizsgálat elvégzését.

A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei révén rokkantságot, korai halálozást okozó betegség. Az egyre növekvő számú cukorbeteg komplex ellátásában egyre nagyobb felelősség hárul a háziorvosi praxisokra. 

Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem dietetikusa cáfolja azt a tévhitet, hogy a kenyér egészségtelen és hizlal, mert szénhidrátot tartalmaz.

Az újonnan megjelent tanulmány háromszáz nőt kérdezett meg a menopauza tüneteinek súlyosságával kapcsolatban, írja a Qubit.

Az Egészségügyi Minisztérium a múlt héten még Soós Zoltánt nevezte meg Békássy Szabolcs lehetséges átmeneti utódaként az országos kollegiális szakmai vezető háziorvosi tisztségre, ám a tárca visszakozott.