Az egységes alapellátási ügyelet ugyan a biztonság érzetét kínálja a lakosság számára, de jelenlegi formájában egy drága és kihasználatlan rendszer, miközben az oda integrált kapacitások jóval többre lennének képesek.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Átadták a Turul Szíve Kardiotanösvényt a tatabányai Turuli Parkerdőben, amely a rendszeres mozgást, a megelőzést és az egészségtudatos életmódot segíti.

A tüdőrák egyike a leggyakrabban előforduló rosszindulatú betegségeknek, incidenciája hazánkban nemzetközi viszonylatban is magas. Az utóbbi években a tüdőrák komplex kezelésében jelentős fejlődés volt tapasztalható. Ez főként a nem kissejtes tüdőrákra igaz, de a kissejtes forma esetében is figyelemre méltó az előrelépés.

A Kutatók éjszakája országos rendezvénysorozat legfőbb helyszínek és intézmények programjait gyűjtöttük össze, szeptember 25-26-ig.

A Kommunikáció súlyos betegekkel, különös tekintettel az életvégi helyzetekre című képzést a Magyar Hospice Alapítvány 2026 októberében harmadik alkalommal rendezi meg.

Az élet során változó mértékű endogén és exogén hormonexpozíció olyan agyi eltérésekkel társul, amelyek az öregedés és a demencia szempontjából releváns régiókban kedvezőbb szerkezeti mintázatot mutatnak.

A változtatások pontosítják az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit, egyértelműsítik az államigazgatási szervek irányítását, és megerősítik a kormányzati döntéshozatal rendszerét.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a kardiovaszkuláris betegségek együttes előfordulása gyakori és klinikailag kiemelt jelentőségű. A két kórkép közötti kapcsolat nem csupán közös rizikófaktorokra vezethető vissza, hanem komplex patofiziológiai mechanizmusokra, beleértve a szisztémás gyulladást, az oxidatív stresszt, az endotheldiszfunkciót és a neurohumorális aktivációt.

A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei révén rokkantságot, korai halálozást okozó betegség. Az egyre növekvő számú cukorbeteg komplex ellátásában egyre nagyobb felelősség hárul a háziorvosi praxisokra.