Több mint 30 fiatal kutató, orvos, orvostanhallgató dolgozott ki kész megoldási javaslatokat a legégetőbb egészségügyi kihívásokra.

Átadták a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új CT-berendezését, amely komplex vizsgálatok támogatására is lehetőséget biztosít.

Toli Onon, az angol CQC kórházi főfelügyelője a Portfolionak adott interjújában értékelte a független felügyeleti rendszerek működését.

A GLP‑1 és a kettős GIP/GLP‑1 RA-kra adott terápiás válasz jelentős egyéni variabilitást mutat, ami felveti annak szükségességét, hogy jobban megértsük azokat a biológiai mechanizmusokat, amelyek meghatározzák, ki melyik gyógyszerre reagál kedvezően.

Az optogenetika kidolgozásáért és a fénykapuzott ioncsatornák azonosításáért hárman kapták a 2026-os orvosi-élettani Nobel-díjat.

Megkezdte működését a teljes laboratóriumi automatizálási rendszer (TLA) a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Központi Laboratóriumában.

Az elismerést idén is azok a jó emberek vehették át, akik munkájukkal a családokat, a közösségeket és a társadalom lelki egészségét szolgálják.

Köszönöm Dóczi Tamás professzor úr hozzászólását, amely fontos kiegészítése a radiológia ki- és visszaszervezéséről írt cikkemnek. A bemutatott pécsi modell ugyanis azt igazolja, hogy a szektorsemleges finanszírozás működőképes konstrukció.

A MOK határozottan kéri a jogalkotót: biztosítsa annak jogi lehetőségét, hogy a kamara a saját alapszabályában önkorlátozó jelleggel bevezethesse a választhatóság számának korlátozását.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]