A savfüggő betegségek – mint amilyen a gasztroduodenális fekélybetegség is – kezelésében az elmúlt két évtizedben szinte egyeduralkodóvá váltak a protonpumpagátló szerek. A fent említett betegség egyik legfontosabb kóroki tényezője a Helicobacter pylori nevű baktérium, így a fekélybetegség gyógyítása és szövődményeinek megelőzése szempontjából a legfontosabb teendő a Helicobacter eradikációja, melynek két legfontosabb pillére az adekvát savszekréció-gátlás, illetve a baktérium ellen hatékony antibiotikumok adása. Jelen tanulmányban a savszekréció-gátlás jelentőségét tekintjük át, elemezve az alkalmazott gyógyszercsoport hatásosságát és biztonságosságát.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem mikrobiológusai a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóival elsőként írtak le egy új baktériumnemzetséget Romániából.
Antibiotikum a Wolbachia ellen
Az evolúció eddig elfogadott mechanizmusain túl egyéb tényezők is szerepet játszhattak az új állat- és növényfajok kialakulásában. Lehetséges, hogy egyes mutációs és szelekciós folyamatot közvetlenül a baktériumok irányítanak – vetődött fel a kutatókban a Wolbachia baktériumnemzetség vizsgálatakor.
A Rickettsiákkal rokonságban álló, igen kis méretű baktériumokról 70 éve ismert, hogy számos rovar- és féregfaj kórokozói. Az érdeklődés homlokterébe akkor kerültek, amikor kiderült, hogy nem az onchocerca volvulus fonálféreg a kórokozója a trópusokon endémiás folyami vakságnak, hanem a benne élősködő Wolbachia baktériumok. Parazitái nélkül a féreg életképtelen. A felfedezés terápiás haszna nem csekély, ugyanis a milliókat érintő betegség eddig alkalmazott, ám kevéssé hatékony kezelését most felválthatja a baktériumok érzékenységének megfelelő, hatásos antibiotikum-terápia.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?