Folytatás az 1. oldalról A miniszter egyelőre számok nélkül beszélt a terveiről, mivel a jövő évi költségvetés keretszámait csak augusztus végén kapja meg a tárca. Így azután nem is lehet pontosan tudni, mit kell érteni az „egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatása projekt” alatt. Annyi bizonyos, hogy a cél az átlagos bérnövekményt meghaladó növekedés elérése. A miniszter mindössze annyit mondott, hogy az emelés forrása az egészségbiztosítási alap jövő évi szufficitje lehetne. Egy kis bérmatematika A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az év első öt hónapjában 2007 hasonló időszakához képest 4,1 százalék volt a bruttó bérnövekmény, míg a nemzetgazdasági átlag 7,9 százalékkal emelkedett, vagyis a szintre hozáshoz is 2,8 százalékos többletre lenne szükség. Emiatt 2008-ban nem záródik, hanem tovább nyílik az olló, mivel a miniszter tájékoztatása szerint öt százalékkal nőnek az egészségügyi bérek. Az ötszázalékos bérnövekmény költsége 20 milliárd forint, az egészségbiztosítási alap várható idei többlete ennek mintegy negyede – legalábbis erre az esztendőre. Az első ránézésre szűkösnek látszó keretek jövőre még bővülhetnek, különösen akkor, ha a kormány az egészségügyiek béremelésével szeretné a költségvetés mellé állítani az ellenzéki pártokat. Márpedig valamit tenniük kell, mert a költségvetési törvénytervezet bukása magával sodorhatná a kisebbségi kormányt is.   A miniszter mindenesetre bizakodó, tervei szerint januártól lenne vastagabb az egészségügyiek borítékja. Újságírói kérdésre – miszerint elemzők az ország válságának egyik okát éppen a Medgyessy-kormány idején megemelt közalkalmazotti bérekben látják – Székely Tamás azt felelte: akkor az egészségbiztosítási alap deficites volt, most viszont többlettel zárják az évet.   Székely Tamás elsősorban olyan elemeket emelt be programjába, amelyeket az ellenzéki pártok által is támogathatónak vél. „Nem fogják azt mondani, hogy nem szűrünk, legyenek csak agyvérzések” – fogalmazott Székely Tamás arra utalva, hogy a bőrgyógyászati rákszűrés mellett a kormány a vastagbélrák, a szájüregi daganatok és az agyi érkatasztrófák szűrési programját is bevezetné.   A béremelés, valamint a szűrőprogramok kiterjesztése mellett harmadik közös pontnak az orvostanhallgatók és a rezidensek számának növelését tartja. Terveik szerint a jövőben a keretszámokat a nyugállományba vonuló orvosokéhoz igazítanák. Minderre fedezetet az egészségbiztosítási alap többlete adna, ám hogy pontosan mennyit, azt szintén homályban hagyta a miniszter. Az idei számokból aligha lehet kiindulni, mivel a 10 milliárd körüli szufficitből mintegy öt-hatmilliárd forintot elvisz az Alkotmánybíróság döntése, mivel a gyógyszerlátogatók regisztrációs díjának törlését a taláros testület az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte. (Kökény Mihály szocialista szakpolitikus azóta jelezte: az alkotmánybírák útmutatásai alapján módosítják a gyógyszergazdaságossági törvényt, mert az ágazat nem mondhat le az orvoslátogatói díjból befolyó bevételekről – a szerk.)   A kormány előre 5,7 milliárdosnak becsülte az idei maradványt. A többletet szeptember elsejétől kaphatják meg a különböző intézmények. Székely Tamás tájékoztatása szerint 270 millió forintot kap a mentőszolgálat és több más betegszállító szervezet az üzemanyagárak emelkedésének kompenzálására, valamint 15–20 százalékkal növelik a kistelepüléseken működő háziorvosi ügyeletek díjazását.   Módosítják a rehabilitációs fekvőbeteg- ellátások szakmai szorzóit és 25 százalékkal emelik az egynapos ellátás éves teljesítményvolumen- korlátját. A miniszter szeretné, ha rövidebbek lennének a várólisták, ezért a súlyponti kórházaknak egyszeri alkalommal kiegészítő keretet biztosítanak. Szeptembertől a járó- és a fekvőbeteg-ellátásban is bevezetik a biztosítás jogviszonyellenőrzésének díjazását. Megyei helyett régiós pénztárak Jóval bizonytalanabbak a miniszter programjának törvénymódosítást is igénylő elemei. Ezek közül is a legkényesebbnek az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényjavaslat ígérkezik, a „hét kicsi OEP”, vagyis a regionális pénztárak megalakítása ugyanis sem a jobboldalnak, sem a volt koalíciós partnernek, az SZDSZ-nek nem nyerte el a tetszését.   Székely Tamás ezek mellett 160 kistérségi ügyfélszolgálatot állítana fel, ahol taj-igazolványt és uniós egészségügyi kártyát is lehetne igényelni. Emellett „még az is szóba jöhet, hogy ha a betegnek van beutalója, akkor a kistérségi ügyfélszolgálaton foglaljanak neki helyet valamelyik egészségügyi intézménybe” – fogalmazott a miniszter.   A miniszter elképzelései szerint a jövőben az OEP kérdőre vonhatja az intézményeket, valóban arra fordították-e a biztosítótól származó bevételüket, amire kapták.   Úgy tűnik, a kormány elállt attól a sokat bírált korábbi tervétől, hogy januártól fejkvóta alapú finanszírozást vezessen be a magyar egészségügyben. A változtatás lényege az lett volna, hogy amíg jelenleg a biztosító az ellátásokat a szükségletek – vagyis az ellátott betegek – alapján fizeti ki a szolgáltatóknak, a jövőben a regionális pénztárak a lakosság demográfiai és szociális helyzete, valamint egyes egészségi mutatók alapján kiszámolt kvótát kaptak volna a területükön élő biztosítottak, tehát az egészségesek után is. Az elképzeléssel a kormány csökkenteni szerette volna a jelenleg meglévő tetemes területi különbségeket. A miniszter azért állt el ettől a tervtől, mert „minden elemzés azt mutatja, hogy bármilyen alapon számolnák ki a fejkvótát, az egyes térségekben többletet eredményezne, másokban viszont deficitet – anélkül, hogy bármi történt volna az egészségügyben”. A „nagy nyögések” elkerülése érdekében a kormány kiterjedt modellkísérletbe kezd: januártól „mi lenne, ha” alapon vezetik be a fejkvótát. Az eredményeket a területi különbségek felszámolására használnák. Ha már nem lesz olyan nagy a szórás, mint pillanatnyilag, akkor lehet elgondolkodni a fejkvóta élesben való bevezetésén – fogalmazott a miniszter. Bezárnák a kiskaput A kormány a minimumfeltételekről szóló szabályok átalakítására is készül, megszüntetve azt a kibúvót, hogy jelenleg a feltételeknek meg nem felelő kórházak ideiglenes működési engedélyt kaphatnak. Emellett Székely Tamás változtatni szeretne azon is, hogy az előírások szakmánként eltérő szigorúságúak. A jövőben csak végleges engedély létezne, az intézmények féléves határidőt kapnának az előírások teljesítésére – ha ezután sem felelnek meg a kritériumoknak, akkor nem kötnek velük szerződést. Székely Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hiányosságok többnyire nem olyan nagyok, hogy a tulajdonosokat teljesíthetetlen követelmények elé állítanák. A szerződéseket pedig nem a teljes intézményekkel bontanák fel, csak az érintett részlegekkel.   A súlyponti kórházak esetében elsőként meghatároznák, hány ágy, szakma és milyen esetszám szükséges a feladat ellátásához. Ősszel pályázatot írnának ki; uniós forrásokat nyerhetnének azok az intézmények, amelyeknek a minisztérium szerint át kell alakítaniuk a szakmaszerkezetét. Intelligens kártyák a rendelőkben A miniszternek nagyratörő tervei vannak az elektronikus társadalombiztosítási kártyákkal kapcsolatban. Székely Tamás osztrák mintára intelligens igazolványokban gondolkodik. Emlékezetes, hogy az Antall-kormány idején vonalkódos taj-kártyákat adtak ki, így meglett volna az elvi lehetősége, hogy egy központi adattárból a kód segítségével rendeljenek információt a fillérekből előállítható papírlapokhoz. A vonalkák azonban csak díszítőelemek maradtak, mert a Horn-kormány már csipkártyákban gondolkodott, vagyis az információkat magukon a plasztiklapokon helyezték volna el. Mivel ez jóval drágább megoldás lett volna, csak álmodozás maradt, akárcsak az ezt követő kormányzati elképzelések. Székely Tamás 2010-ig nyugati szomszédunk mintájára egy három szakaszból álló tervet valósítana meg. Az osztrákok első lépésként kiadták a csipkártyákat, és a szolgáltatók megkapták a leolvasókat. A második körben összekötötték az egészségügyi szolgáltatókat, és csak a harmadik ütemben fértek hozzá az egészségügyi adatokhoz az ehhez felhatalmazással rendelkező orvosok. Az osztrákoknál mindez 30 milliárd forintnak megfelelő összegbe került. A költségek attól is függenének, hány „információs réteget” helyeznek el a kártyán, vagyis lesznek olyanok, akik kevesebb információhoz férhetnek hozzá, míg másoknak – például a háziorvosoknak – a teljes adatbázis megismerésére lesz jogosultságuk. Nem az ágyszámbővítésre „Nem tudok mit kezdeni a regionális egészségügyi tanácsok javaslataival” – mondta Székely Tamás, miután mindenütt többletágyakat kérnek a 2007 áprilisában hatályba lépett törvényhez képest. A miniszter azonban nem ad ágyakat, bár többször is hangsúlyozta, hogy leépítéseket sem tervez. Növekedésre egyedül a járóbeteg-szakellátások számíthatnak. (Mint ismeretes, tavaly a regionális egészségügyi tanácsokkal vívott csaták miatt végül nem osztották ki az eredetileg tervezett többletkapacitásokat.) A szaktárca vezetőjének kicsi a mozgástere, ám néhány helyen azért beavatkozna a rendszerbe. Például a Pest megyei Váctól 30 kilométerre fekvő Nógrád megyei Rétság lakóinak a jövőben nem kellene 70 kilométert utazniuk a salgótarjáni kórházig. A miniszter egyébként ezen a ponton illette egyedül kritikával elődeit, miszerint „a valós élethez” igyekszik igazítani az intézmények ellátási területét.