Kedves kolléganők, kollégák! Alig vártuk február elsejét, hogy végre megtudjuk, hogyan változtak 2-es típusú diabéteszes betegeink számára a gyógyszerfelírási lehetőségek. Tudnunk kell: a kardiovaszkuláris és a neuropátiával kapcsolatos késői diabéteszes szövődmények továbbra is vezető helyen fordulnak elő, és 2-es típusú diabéteszes betegeinket érintheti az erektilis diszfunkció, illetve a fájdalmas hólyag szindróma is.

Bár az új kritériumok ígéretes érzékenységet és specificitást mutattak az első fázisú adatok alapján, további érvényességi vizsgálatok szükségesek a megbízhatóságuk megerősítéséhez.

Mendeli randomizáció módszerével vizsgálták, hogy a vegetáriánus, a gluténmentes és az alacsony kalóriatartalmú étrend milyen ok-okozati összefüggésben állhat a leggyakoribb gyulladásos bőrbetegségekkel.

Nagy Tamás, az ELTE PPK adjunktusa azt vizsgálta, milyen módszerekkel tehetjük megbízhatóbbá a pszichológiai vizsgálatokat.

Az eredmények szerint a munkamemóriában részt vevő neuronok ilyenkor sem csendesek, hanem ugyanúgy tüzelnek, mintha használnánk ezeket a pillanatnyilag felesleges információkat.

A Népszavának egy érintett arról számolt be, április óta próbál a társadalombiztosítás által finanszírozott vizsgálatra időpontot foglalni sikertelenül.

Az MTA elnökének, főtitkárának és főtitkár-helyettesének állásfoglalása a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításával kapcsolatos tervekről.

Csütörtökön megjelent a megújított egészség-gazdaságtani irányelv az Egészségügyi Közlönyben, adta hírül a META.

Az alkalmasság megítélését szabályozó, sokszor módosított 13/1992. (VI.26.) NM rendelet szerint főszabályként elsőfokon az 1. alkalmassági csoportban („nem hivatásos”, azaz „úrvezető”) a háziorvos illetékes a vizsgálat elvégzésére – ideértve azt a háziorvost is, akihez nincs az illető bejelentkezve (ambuláns „beteg”), de az aktuális tartózkodási helye szerint területileg illetékes; vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos is.

A BMJ Mental Health folyóiratban jelent meg a japán Kagoshima University kutatóinak cikke, amely szerint a kognitív viselkedésterápia bizonyítottan javítja a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) tüneteit, így ígéretes nem farmakológiai kezelési módot kínál.