Bár végleges formáját még az elektronikus papír sem nyerte el, Belgiumban már a jövő médiumának első példányát tesztelik. A digitális újság valódi napilap, amelynek a „papírja”, vagyis a hardvere állandó, a tartalma viszont az internetes hírlapokhoz hasonlóan rendszeresen frissül. Az úttörő szerep a flamand – azaz holland nyelvű – De Tijdnek jutott: ez hagyományos formátumú nyomtatott napilap, amelynek internetes kiadása a legnépszerűbb online újság a Benelux államban. A digitális változatnak tartalmilag ugyan van némi köze a nyomtatott és az internetes verzióhoz, valójában azonban egy harmadik, forradalmian új megjelenési formáról van szó, amellyel egyelőre a lap 200 tesztolvasója ismerkedik. A kiválasztottak a teszt idejére ingyenesen megkapták az elektronikus papírnak nevezett eszközt: ez egy különlegesen vékony, mindössze 0,1 milliméteres, minimális áramfogyasztású összehajtható kijelző, A5-ös méretben. A tartalom vezetékes, illetve wireless (vezeték nélküli) internetkapcsolaton érkezik, az olvasó maga dönti el, hogy a nyomtatott vagy az online megjelenítéshez hasonló szerkezetben olvasgatja-e a digitális újságot. A kéttenyérnyi felületen természetesen nem fér el egy újságoldal, így a legtöbben a cikkenkénti olvasást választják – az egyes cikkek között (mint általában a magyar internetes újságoknál) rövid összefoglalók alapján lehet válogatni.

A Toshiba a közelmúltban mutatta be a világ első, nem merevlemezzel, hanem flash memóriával szerelt hordozható számítógépét. Az újdonság azt jelzi, hogy az új memóriamegoldás képes lehet a jelenleg használt winchesterek kiváltására, a két technológia küzdelmében azonban még korai lenne eredményt hirdetni. A flash (félvezető alapú, törölhető és újraírható) memóriákat régóta használják az elektronikában, ilyenek dolgoznak például a digitális kamerák és az mp3-lejátszók többségében. Az új megoldás immár a számítógépekbe is beköltözött, ami az előnyök ismeretében egyáltalán nem meglepő. Tény, hogy tíz vagy száz gigabájtos nagyságrendben rendelkezésre álló memóriát elsősorban merevlemezek segítségével biztosítanak a gyártók, ám ez az új, más irányú fejlesztések tükrében egyre inkább kompromisszumos megoldásnak tűnik. A merevlemez viszonylag nehéz, zajos, nem szereti a rázkódást, magas az áramfogyasztása – mindez különösen a mobil eszközöknél számít kerülendőnek. A flash memória (szaknyelven SSD – solid state disk, azaz szilárdtest-lemez) könnyű, nem tartalmaz mozgó alkatrészt, rázkódásbiztos, kicsi, vagyis ideális a hordozható készülékekhez. Az új Toshiba-laptopba szerelt SSD 32 gigabájtos, tehát nem számít nagynak, viszont fele akkora tömegű, és háromszor olyan gyors, mint egy hasonló kapacitású winchester.