hirdetés
2022. szeptember. 28., szerda - Vencel.
hirdetés

 

Szegedi tudósok irányításával fejlesztik az első mesterséges érzékszervet

A Szegedi Tudományegyetem oktatói évtizedek óta élen járnak az implantátumok, műtéti és rehabilitációs technológiák fejlesztésében, amelyek évente több száz gyermek és felnőtt hallását adják vissza.

A 15. Európai Gyermekgyógyászati Cochleáris implantáció Szimpóziumra (ESPCI 2021), a témában érintett szakemberek jelentkezhettek. Mind az öt kontinensről komoly érdeklődés mutatkozott a szakma csúcsát jelentő esemény iránt. A magyar tudós-társadalom évtizedek óta élen jár a Cochleáris Implantátumok fejlesztése és alkalmazása valamint a műtéti technológiák tekintetében is. A szegedi tudósok komoly elődök munkásságát viszik tovább. Békésy György biofizikus 1961-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”, Bárány Róbert, magyar származású orvos, egyetemi tanár pedig 1914-ben szintén a belső fület érintő kutatásaiért kapta meg az orvosi Nobel-díjat.

Az európai szervezet elnöke 2019-óta prof. dr. Kiss József Géza, az SZTE SZAOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tudományos tanácsadója, aki már az 1992-ben rendezett, első szimpóziumon is részt vett. És végig kísérte az implantátumok és a hozzájuk kapcsolódó technológiák fejlődését.

A műtétek egyik nemzetközileg is elismert specialistája, Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a konferencia alelnöke, több tucat gyermeket segített már hozzá a teljesebb élethez. A műtétekhez és az eszköz későbbi felhasználásához, működtetéséhez is csúcstechnológiát használnak a szakemberek. Ehhez minden feltétel adott az SZTE SZAKK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika új épületében.

A hallás az első olyan érzékelés, amelyet mesterségesen is tud pótolni a tudomány. Azok a csecsemők, akik erre a beültetésre alkalmasak, akár 1 éves korukban is áteshetnek a műtéten, amely képessé teszi őket a hallásra. Az implantátum nélkül úgy kellene leélniük az életüket, hogy soha nem hallanak semmit és nem szólalnak meg. Az eljárás lényege, hogy a funkcióját ellátni képtelen fülcsigát áthidalják és közvetítik az ingert a külvilágból az idegrendszer, vagyis az agy felé. Ezt egy külső és egy belső mikroszámítógép segítségével teszik meg.

– Érdekes adottság, hogy a fül és azon belül a fülcsiga mérete nem változik életünk során, így az eszközöket nem „növik ki” a páciensek. Ettől függetlenül – jelen állás szerint – hatévente célszerű cserélni a berendezést. A gyerekek, akik ilyen eszközt kapnak, körülbelül 2,5 év alatt jutnak el a teljes süketnémaság állapotából oda, hogy már hallanak és beszélni is tudnak – mondta el Kiss József Géza.

Magyarországon jelenleg 1500 felett van a száma azoknak, akik ennek az eljárásnak köszönhetik a hallásukat. Közülük több mint 800-an, a Szegedi Tudományegyetemen estek át a műtéten vagy itt történik az utógondozásuk, rehabilitációjuk. A beültetést követően a rehabilitációt is segíti az SZTE, az eszköz beállításait, karbantartását is elvégzik, de pedagógus és pszichológus is segít a minél hatékonyabb gyógyulásban.

A korábbi betegek közül többen már diplomát is szereztek és van olyan is, aki zongorázni tanul.

– Félelmetes látni a gyerekek első reakcióit, amikor a műtét után először találkoznak a hallás érzésével. A hangok birodalma teljesen új számukra, ugyanúgy, mint az újszülöttek számára. Minél fiatalabban kap valaki implantátumot, annál egyszerűbben juthat el a hallás és beszéd fázisához. Nem csak gyerekeken, körülbelül 25%-ban olyan felnőtteken is elvégezzük a beavatkozást, akik valamiért elvesztették a hallásukat. Esetükben könnyebb a folyamat, hiszen van emlékük a beszédről, ellentétben a csecsemőkkel – avatott be a gyógyítás folyamataiba az SZTE professzora. 

A következő Európai Gyermek Cochleáris Implantáció szimpózium 2023-ban lesz, Rotterdamban.

(forrás: Szegedi Tudományegyetem)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink