hirdetés
2019. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

 

Betegspecifikus gyógyászat

Személyre szabott orvosláson az egészségügyi szakemberek egyre inkább a DNS-alapú terápiát értik. A GyártásTrend cikke a némileg háttérbe szoruló megközelítésekkel foglalkozik.

hirdetés

Diagnózis

A John Radcliffe Kórházban kidolgoztak egy MI-rendszert, amely a szívről készített felvételekről sokkal pontosabb elemzéseket tud készíteni. Az Ultromics elnevezésű algoritmust úgy képezték ki a problémák felismerésére, hogy megmutatták neki 1000 páciens felvételeit, és tudtára adták, mely esetekben alakultak ki szívbetegségek. Az eddigi kísérletek eredményei azt mutatják, hogy az algoritmus jóval precízebben dolgozik, mint az orvosok.

Egy másik MI-t a tüdőrák felismerésére tanítottak be a kutatók: csomóknak nevezett sejthalmazok detektálása a feladata. A klinikai vizsgálatok alapján a rendszer rögtön kiszűri az ártalmatlan eseteket, amivel az egészségügy számára jelentős költségeket, az emberek számára pedig több hónapnyi szorongást takaríthat meg.

Nanotechnológiával a rák ellen

A rákos megbetegedések kezelésének egyik legnagyobb hátulütője, hogy az orvosok önhibájukon kívül pontatlanok. Legtöbbször egyszerűen elkerülhetetlen, hogy a daganatok eltávolítása során ne maradjon hátra túl sok beteg sejt a szervezetben, vagy ne kerüljön ki túl sok egészséges sejt belőle. A technológiai fejlődés mostanra (talán) már elérte azt a szintet, hogy mikroszkopikus robotokkal az összes (és kizárólag) beteg elemet el lehessen távolítani az emberi testből.

Az MIT tudósai kifejlesztettek egy új hidrogél tapaszt, amely többfrontos támadással segít az orvosoknak a páciensek szervezetéből tökéletesen eltávolítani a végbélrákot. A találmányt főleg posztoperatív (műtét utáni) alkalmazásra szánják. Az eltávolított tumor helyére helyezett gél háromszakaszos hadjáratot indít a hátramaradt rákos sejtek ellen.

Beültetés

Egy ConforMIS nevű cég testre szabott térdimplantátumokat készít az ügyfelei számára. A társaság először műtét előtti felvételeket rögzít a páciensek térdéről, hogy a testfelépítésüknek megfelelő implantátumot kaphassanak. Az eljárás meglehetősen időigényes, mivel az operációt megelőzően CT-, illetve röntgenfelvételeket is készíteni kell a beteg térdéről. A számítógépes szoftver CT-kép alapján felállít egy háromdimenziós modellt, majd virtuálisan korrigálja a rendellenességet. Miután a 3D-nyomtatással előállított szintetikus implantátum készen áll a beültetésre, a betegeket hat hónapon belül meg kell műteni, hogy a „testre szabott” pótlás mindenképpen illeszkedjen az aktuális anatómiájukhoz. A precíz illeszkedés mérsékelheti a műtét utáni fájdalmat, és felgyorsíthatja az ízületi károsodás előtti állapot visszaállítását.

Hamarosan a halláskárosodás bizonyos formái 3D-nyomtatással szintén kezelhetővé válnak. A laboratóriumi kísérletekben a kutatók három emberi tetemből eltávolították a hallócsontláncolat középső tagját, hogy CT-felvételeket készítsenek róluk. Ezek alapján a tudósok gyantából 3D-nyomtatóval létrehozták a csontok tökéletes térbeli mását. A kísérleten kívül álló szakemberek tökéletesen meg tudták határozni, hogy melyik láncolatból származnak a másodpéldányok. Jelenleg azon folyik a munka, hogy az implantátumokat a jövőben olyan biokompatibilis, lukacsos anyagokból is tudják gyártani, amelyekben a beléjük helyezett őssejtek növekedésnek indulhatnak, és így a protézis gyakorlatilag ismét csonttá alakulhat.

Bionyomtatás

Az amerikai Wake Forest Egyetemen sejtmintát vettek egy páciens rosszul működő húgyhólyagjából, majd továbbtenyésztették, és járulékos tápanyagokkal is ellátták a sejteket. A húgyhólyagról közben egy 3D-nyomtatással készült öntőformát is létrehoztak, amelyet aztán átitattak a továbbtenyésztett sejtekkel. Az egészet ezt követően egy inkubátorba helyezték, és amikor kivették, már be tudták ültetni a beteg szervezetébe. Itt az öntőforma lebomlott, a régi-új szerv pedig működésbe lépett.

Szervtenyésztés

A transzplantáció területén megváltást hozhat a „szervtenyésztés” is. E kategóriába tartozik például egy Miromatrix nevű biotechnológiai cég „decel/recel”-re (kb. a sejttelenítés/sejtesítés beceneve) keresztelt eljárása. A procedúra először is egyfajta vegyszerrel alaposan átöblít egy (eltávolított) sertésmájat, amellyel az élő sejtek kivétel nélkül távoznak az orgánumból, és csak egy fehér kollagénváz marad meg utánuk. Amikor a váz csupasszá válik, a szakemberek a páciens saját májának, epevezetékeinek és érfalainak sejtjeit juttatják vissza az „állványzatra”. Különös módon – ahogy azt már a bionyomtatás esetében is láttuk – a kis alkotóelemek „zsigerből” megtalálják rendeltetési helyüket a struktúrán. Miután bioreaktorba helyezik, kísérteties módon a páciensre szabott szervek fejlődnek ki a szüleményből.

A teljes cikk

(forrás: GyártásTrend)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink