2021. március. 09., kedd - Franciska, Fanni.

Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hírleveléből

A hazai biotechnológiai kutatás-fejlesztés koronavírussal kapcsolatos eredményei

Még teljes átoltottság esetén is lesznek olyan egészséges emberek, akiknek a szervezetében nem alakul ki immunvédelem. Dr. Kacskovics Imre írása az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hírlevelében.

A várva várt nyájimmunitás kialakítása reális elvárás a hatékony védőoltásokkal szemben, ez azonban csak akkor érhető el, ha a lakosság oltási hajlandósága is magas. Ráadásul még teljes átoltottság esetén is lesznek olyan egészséges emberek, akiknek a szervezetében nem alakul ki immunvédelem. Egyelőre nem tudjuk, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megemelkedett számú immunkomprimált betegben a védőoltások hatására milyen szintű immunvédelem alakul ki, mint ahogy azt sem, hogy lehet-e a most kifejlesztett vakcinákkal a várandósokat, terhességet tervezőket és a gyermekeket oltani.

A védőoltások eredményeként a koronavírus tüskefehérjéjéhez kötődő és a vírust semlegesíteni képes antitestek termelődnek. (Emellett az mRNS- vagy adenovírus-alapú vektorvakcinák a citotoxikus T-sejt-immun-választ is kiváltják, amely képes a vírusfertőzött sejteket elpusztítani és ezáltal a vírus szaporodását csökkenteni a megfertőzött egyénben.) Ennek megfelelően sokan igyekeztek a betegeket a már felgyógyult emberek erősen vírusspecifikus antitestet tartalmazó vérsavójával, azaz konvaleszcens szérummal kezelni, ami akkor volt a legeredményesebb, ha a szérumot a betegség első időszakában alkalmazták.

Photo by Martin Sanchez on Unsplash
Photo by Martin Sanchez on Unsplash

A járvány kitörésével szinte egy időben kezdődött meg a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét specifikusan és nagy affinitással kötő monoklonális ellenanyagok fejlesztése, amelyek a vírus fertőzőképességét gátolják. Ez az eljárás a konvaleszcens szérummal végzett terápia 21. századi alternatívája, és azzal szemben jelentős előnye, hogy a hatása standardizálható, az elkészülte után pedig a hatóanyag korlátlan mennyiségben előállítható. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a gyógyszer nemcsak a már megfertőzött személyt képes megvédeni a súlyos betegségtől, de preventív céllal is adható, és már a szervezetbe kerülést követő napon véd, szemben a védőoltással, amely leghamarabb két héttel az első oltást követően kezd el hatni. Hátránya a költséges előállítás, de míg a védőoltással mindenkit szeretnénk védeni, addig a terápiás ellenanyagokkal a jóval kisebb számú már megfertőződöttet kezelhetjük annak érdekében, hogy elkerüljék a sokkal költségesebb kórházi kezelést és a súlyos betegséget követő, akár tartós életminőség-romlást, nem beszélve a betegség halálos kockázatáról. Bizonyos esetekben, pl. az immunkomprimált betegeknél, akikben a védőoltás nem vált ki megfelelő immunitást, pedig nem is lesz más lehetőség, mint a fertőződést követő, gyorsan elvégzett antivirális ellenanyag-kezelés.

2020. március közepén négy hazai intézmény kutatóiból és gyógyszerfejlesztőiből álló konzorcium alakult (a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával létrejött projektet az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti, tagjai a Pécsi Tudományegyetem, a Richter Gedeon Nyrt., valamint az ImmunoGenes Kft.), amely a koronavírus-fertőzést megfékező hatóanyag kifejlesztésére vállalkozott. A hazai fejlesztés során egy ellenanyaghoz hasonló, a SARS-CoV-2 vírus semlegesítésére alkalmas, fehérjetípusú gyógyszert (biologikum) hozunk létre. Az ACE2-Fc fúziós fehérje egyik eleme az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) szintetikusan előállított része, amely a kórokozó tüskefehérjéjéhez kapcsolódik. A vírus így az emberi sejtek ACE2-receptorai helyett a fúziós fehérjéhez kötődik. Másik komponense az IgG hosszú felezési idejéért felelős, ún. Fc-régió. (A fej-lesztés alapötletét 2020. február elején Robert L. Kruse vetette fel.)

A Richter Gedeon Biotechnológiai Üzletág szakértői sikeresen előállították a hatóanyagot, és analitikai vizsgálatokkal igazolták, hogy nagyon erősen, nanomoláris affinitással kapcsolódik a koronavírus tüskefehérjéjéhez (S-fehérje). A monoklonális ellenanyagokkal összehasonlítva fontos előnye az ACE2-Fc biologikumnak, hogy minden patogén vírusmutáns ellen véd, hiszen amennyiben a vírus úgy mutálódik, hogy nem képes a hatóanyaghoz erősen kapcsolódni, akkor a sejtek felszínén lévő ACE2-receptorhoz sem fog tudni kötődni, így ártalmatlanná válik.

Az elmúlt hónapokban a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában sikerült igazolnunk, hogy az ACE2-Fc hatóanyag sejt-kultúrában gátolja a SARS-CoV-2 fertőzőképességét, valamint megakadályozza kísérleti állatok megbetegedését. Az ELTE és az ImmunoGenes kutatói igazolták, hogy az intakt biologikum hosszú ideig kimutatható a kísérleti állatok szervezetében, illetve sikerült a humán ACE2-receptort kifejező, génmódosított egereket előállítani, amelyek alkalmasak lehetnek a hatóanyag széles körű tesztelésére. Ezenkívül olyan hatóanyagokat is fejlesztünk, amelyek az eredeti molekula mutációs változatai, és azt várjuk tőlük, hogy még hatékonyabbá tegyék a vírusgátlást. A következő időszakban még több állatkísérletet fogunk elvégezni, mielőtt a klinikai vizsgálatokat megkezdenénk.

A projektben zajló biotechnológiai kutatás-fejlesztés egyetemi és ipari résztvevők szoros együttműködésével valósul meg. Az ELTE és a PTE mint egyetemi, a Richter Gedeon és az ImmunoGenes mint ipari partnerek együttesen biztosítják, hogy jelen esetben nem csupán egy kutatólaboratóriumi kísérletről van szó. A Richter Gedeon szakértőinek köszönhetően a kiindulástól kezdve a gyógyszeripari minőségbiztosítás és a piacra vitelhez szükséges forgalomba hozatali feltételek figyelembevétele jellemzi a munkát. Ezt jelzi az is, hogy hazai és külföldi szakértők bevonásával már zajlik annak a törzsanyagnak az előkészítése, amelyet hamarosan benyújtunk az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA). Bízom benne, hogy lesz magyar fejlesztésű biologikumunk, amely hatékonyan járul majd hozzá a magyar emberek COVID-19 elleni védekezéséhez.

A szerző az MTA doktora, az ELTE TTK dékánja, a Biológiai Intézet Immunológiai Tanszékének egyetemi tanára, Peter S. Freudenthal immunológiai professzor, Gábor Dénes-díjas

Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya második hírlevelében Keserű György Miklós az antivirális gyógyszerfejlesztésekről, Boldogkői Zsolt pedig az oltásellenességről ír.

(forrás: Magyar Tudományos Akadémia )
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!