hirdetés
2019. március. 22., péntek - Beáta, Izolda.
hirdetés

 

A hallásromlás hatása a kognitív képességekre

Egy új vizsgálat adatai szerint a hallás romlásával párhuzamosan nő a kognitív funkciók romlásának kockázata, írja az OTSZonline.

hirdetés

Az Alzheimer’s & Dementia című lapban megjelent tanulmányban több mint 10.000 az Egyesült Államokbeli férfi longitudinális vizsgálatát közölték, amely azt mutatta, hogy a semmilyen halláskárosodást nem szenvedettekhez képest az enyhén halláskárosodott férfiaknál 30%-kal, a közepesen halláskárosodottaknál 42%-kal, a súlyos halláskárosodást szenvedetteknél pedig 54%-kal nőtt a szubjektív kognitív funkciók romlásának kockázata.

A hallás romlása az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb, a 40 évesnél idősebb férfiak mintegy egyharmadának már károsodott a hallása. A vizsgálatot vezető dr. Sharon G. Curhan (Brigham and Women’s Hospital/Harvard School in Boston) szerint a halláskárosodás esetén szubjektív kognitív funkcióromlás indul el, ami enyhe kognitív romláshoz, majd demenciához vezet. A kognitív funkciók romlásának korai szakaszában bevezetett kezelésektől várható némi kedvező hatás.

A Health Professionals Follow-up Study-ban (HPFS) 10.107 egészségügyben dolgozó fehér férfit követtek 8 éven keresztül, vizsgálva a szubjektív hallásromlás, a hallókészülékek használata és a szubjektív kognitív funkciók (SCF) közötti összefüggést. A kiinduláskor rögzítették a részvevők hallásának állapotát, akik saját bevallásuk szerint nem észlelték magukon kognitív funkcióik károsodását. A résztvevőknek 2012-ben és 2016-ban és 2018-ban 6 egyszerű igen-nemmel megválaszolható kérdést tartalmazó kérdőívet kellett kitölteniük. Ennek tanúsága szerint az idősebb férfiak- nem meglepő módon- nagyobb arányban számoltak be hallásromlásról.

52.752 személy/év követés után 2771 SCF romlási eseményt rögzítettek, ahol az SCF romlása 1, vagy annál magasabb pontértékű volt. A hallásukat nem vesztő személyekkel összehasonlítva enyhe hallásromlás esetén a kognitív hanyatlás odds aránya OR: 1,30 (95%CI 1,18-1,42), közepes hallásromlás esetén OR: 1,42 (95%CI 1,26-1,61), súlyos hallásromlás esetén pedig OR: 1,54 (95%CI 1,22-1,96) volt (P-trend <0,001), amennyiben a résztvevők nem használtak hallókészüléket. A súlyos halláskárosodást szenvedettek közül 623 résztvevő hallókészüléket használt, náluk a kognitív hanyatlás kockázata mérséklődött, de fennmaradt: OS 1,37 (95%CI 1,18-1,60), viszont ez nem különbözött szignifikánsan azon 196 beteg kognitív hanyatlásától, akik a súlyos halláskárosodás ellenére sem viseltek hallókészüléket (P= 0,4). A kutatók szerint ez talán azért van, mert statisztikailag nem elég erős az anyag, de ha van is különbség, az csak nagyon csekély lehet. A hallásromlás és a kognitív hanyatlás közötti kapcsolat nem függött a személy életkorától (P-interakció = 0,9), illetve depressziójától sem (P-interakció = 0,5).

További részletek az OTSZonline-on.

(forrás: otszonline.hu )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink