hirdetés
hirdetés

szakgyógyszerész, egyetemi adjunktus, Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet Dr. Budai Lívia PhD. cikkei

  #1
2021-11-25 19:01:00

A közepes ejekciós frakciójú szívelégtelenségben (HFmrEF) szenvedő betegeket korábban jellemzően kizárták a vizsgálatokból, ami gátat szabott a HFmrEF prevalenciájával, klinikai jellemzőivel, terápiára adott válaszaival kapcsolatos ismeretek megszerzésének.

  #2
2021-11-25 18:11:00

Egyre inkább bebizonyosodni látszik, hogy a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) kialakulása szorosan összefügg az öregedési folyamatokkal, és a szívet érintő panaszok egy sok-szervi kórkép részei. A HFpEF fenotípusokban és etiológiákban fellehető heterogenitások az egyénre szabott, holisztikus kezelési megközelítést helyezik előtérbe.

  #3
2021-11-25 18:03:00

A szívelégtelenség kialakulásának a hátterében regulatorikus RNS-ek egész hálózata, és a hálózat működésbeli zavara húzódhat meg. A génexpressziót szabályozó RNS-ek szintjének a laboratóriumi mérése támogatást nyújthat a szívelégtelenség diagnózisához, a prognózis felállításához, illetve támogathatja az optimális terápia-választást.

  #4
2021-11-25 17:29:00

Képlékenyek a határok a szívelégtelenség jelenleg alkalmazott klasszifikációjában. Amennyiben a neurohormonális blokádra adott válaszreakciót tekintjük, nem biztos, hogy megfelelőek a limitértékek.

  #5
2021-11-25 17:05:00

A szívelégtelenség és a Covid-19 közötti kapcsolat komplex: a szívelégtelenség a súlyos lefolyású Covid-19 rizikófaktora, miközben a koronavírus-fertőzés a szívelégtelen betegeknél állapotromlást idézhet elő, illetve korábban nem szívelégtelen pácienseknél de novo szívelégtelenséget okozhat.

  #6
2020-07-28 11:11:00

A vareniklines kezelés esetén nagyobb arányban lesznek nem-dohányzók 2 év elteltével a páciensek, mint nikotin-helyettesítő terápia esetén. Emellett, egyes elemzések alapján a vareniklin választása a morbiditás és mortalitás tekintetében is előnyökkel járhat.

  #7
2020-07-27 15:14:00

Az eddigi legszélesebb körű, a diabéteszes betegek alcsoportján végzett „real-world data”- alapú elemzés rámutat arra, hogy a non-valvuláris pirvarfibrilláció terápiája során a különféle nem-K-vitamin-antagonista típusú orális antikoaguláns hatóanyagok és a warfarin között mind a stroke/szisztémás embolizáció, mind pedig a major vérzéses szövődmények kockázata szempontjából eltérések vannak.

  #8
2020-07-27 15:10:00

A direkt orális antikoaguláns hatóanyagú gyógyszerekre a warfarin racionális alternatívájaként lehet tekinteni pitvarfibrilláló morbid obez betegek esetén is, ha stroke-prevenció a cél.

  #9
2020-07-27 15:06:00

Az apixabán kedvezőbb lehet mind a hatásosság mind pedig a biztonságosság szempontjából a pitvarfibrillációban szenvedő betegek számára, mint a rivaroxabán.

  #10
2020-05-11 13:35:00

Azoknál a kolorektális rákos betegeknél, akiknél a trifluridin/tipiracil (FTD/TPI) kezelés hatására kemoterápia indukálta neutropénia (CIN) alakul ki, jobbak lehetnek a túlélést jellemző paraméterek, mint azoknál, akiknél az FTD/TPI kezelés nem jár együtt CIN-nel.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

„Ezt nem lehet felfogni. Én sem hittem el, mi következik majd”, mondja Kollár István, az Alzheimer című dokumentumfilm készítője, aki a forgatás során személyesen is érintetté vált.

„Amíg nem adom fel, legyőzhetetlen vagyok” mottója már-már szállóigévé vált. Ezt írta fel egy saját molinóra, amikor üzenetet küldött a sorstársaknak.