hirdetés
hirdetés
2017. november. 20., hétfő - Jolán.
hirdetés

Ha választhatnak, az önkormányzatok a teljes alapellátást államosítanák

Megismételt országjárás a halogatás jegyében

A kormány államosítással javítana a védőnők helyzetén, a szakemberek szerint viszont önmagában a centralizálás nem oldja meg a finanszírozási és egyéb problémákat, ahogy az oktatás „klikkesítése” sem hozott minőségi javulást az iskolák életében.

hirdetés

Bár a szakmai szervezetek évek óta igyekeznek felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy egyre kevesebb az alapellátásban dolgozó, anyagilag sem kellően megbecsült védőnő, mindez csak akkor érte el a politikusok ingerküszöbét, amikor száz szám kellett bontogatniuk azokat a borítékokat, amelyeket személyenként írtak meg nekik az ország védőnői. Ekkor aztán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – a szakmai szervezetek számára is váratlanul – bejelentette: novembertől havonta 33 ezer forinttal több finanszírozást kapnak a szolgálatok, amelyet béremelésre kell fordítaniuk az önkormányzatoknak. Egyúttal azt is közölte, ismét nekifutnak a Nemzeti Védőnői Szolgálat (NVSZ) megalakításának.

Bár többletfinanszírozás már korábban is érkezett az önkormányzatokhoz – legutóbb tavaly augusztusban –, két év alatt mégis száz védőnőt veszítettek a gondozottak. Míg Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke 2015-ben 300 üres védőnői körzetről beszélt, addig Ódor Andrea országos vezető védőnő egy héttel ezelőtt, a védőnők napján azt mondta, az 5324 védőnő 75 százaléka lát el területi védőnői feladatokat – átlagosan 40 várandós anyát gondozva körzetenként –, ám immár 400-an hiányoznak a rendszerből.

Az a kérdés, hogy az NVSZ felállításával orvosolják-e a közel tíz százalékos védőnőhiányt – vélekedett Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki lapunknak azt is elmondta, felmérni azt kell, hogy melyik fenntartói forma szolgálja leginkább a problémák kezelhetőségét. Erre ugyan nem került válasz Ónodi-Szűcs Zoltán védőnők napi beszédében, azt viszont az egészségügyért felelős államtitkár leszögezte, hogy újraszervezik a védőnői ellátást, mert sok szerepkört átadnánk a védőnőknek, akikre a kormány nemcsak egészségügyi feladatokat ellátó szakemberekként tekint, hanem olyan személyekként is, akiknek lehetőségük van bejutni a családokhoz. A kormány egyébként – a már bevezetett védőnői méhnyakszűrés mellett – számos népegészségügyi feladatot is szán még az – ehhez képest – meglehetősen alulfizetett, és adminisztrációval túlterhelt szakembereknek. Lapunk szerette volna az államtitkártól személyesen megkérdezni, hogy milyen lehetőséget látnak az üresen álló körzetek betöltésére, ám erre nem kaptunk lehetőséget, pedig információink szerint a szakmai szervezetek javasolták, hogy a háziorvosi letelepedési támogatás mintájára vezessenek be hasonlót a védőnőknél is.

„Gabi a nyakába veszi az országot”

Ekként fogalmazott Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott az M1 egyik műsorában, ahol azzal a Bábiné Szottfried Gabriellával közösen nyilatkoztak, aki 2013-ban  miniszteri biztosként egyszer már bejárta az országot, és egy 10-12 fős szakértői csapattal akkor összeállított egy probléma- és megoldástérképet. Most úgy tűnik, ennek aktualizálására kapott megbízást a Fidesz ex-országgyűlési képviselőnője, akit időközben az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozatának elnökévé neveztek ki; az nem derült ki, hogy az egykor területi védőnőként is dolgozó Bábiné most kinek a megbízásából, és milyen pozícióban kezd újra majdhogynem ugyanahhoz a munkához.

Júliusban el kell készülnie az átszervezés koncepciójának – mondta Ónodi a védőnők napján. Hogy ebben felhasználják-e a lassan négy éve porosodó miniszteri biztosi jelentést, azt szintén nem kérdezhettük meg az államtitkártól. A MedicalOnline egyébként úgy tudja, hogy Bábiné már ez év elején jelezte Ónodi-Szűcsnek, hogy szívesen a rendelkezésére bocsátja az összefoglalót, amelyet aztán el is juttatott az államtitkárságnak.

Mennyi az annyi?

Az elmúlt években jelentősen emelkedett a szolgálatok finanszírozása, és a kolléganők azt is jelezték, hogy szeretnének az egészségügyi bértábla hatálya alá tartozni. Ennek tükrében kell áttekinteni a jelenlegi helyzetet – magyarázta Bábiné a köztévé riporterének. Eközben Nyitrai Zsolt arról beszélt, hogy az átlagos 220 ezer forintról 380 ezer forintra emelkedtek a védőnői fizetések, mert míg 2010-ben 17, addig idén már 27 milliárd forintot költenek a védőnői szolgálatok fenntartására.

Egy védőnő sem keres havonta 380 ezer forintot, még bruttóban sem, nemhogy nettóban – jelentették ki egyhangúan a lapunk által megkeresett érdekvédelmi szervezetek – még akkor sem, ha az alapfizetéshez hozzászámolják a havi finanszírozási többletekből eredő pótlékokat. Kárpáti Hajnalka 37 éve egy fejér megyei település területi védőnője. Két diplomája után G kategóriába sorolva fizetése néhány ezer forinttal haladja meg a 300 ezer forintot bruttóban, és ebben már benne vannak a finanszírozási többletből eredő pótlékok. A pótlékolással egyébként Varga Andrea védőnő, az Autonóm Területi Szakszervezet (ATSZ) elnöke szerint az az egyik probléma, hogy kizárólag az alapfizetés a garantált, a külön soron érkező összegek gyakorlatilag bármikor megvonhatók a kolléganőktől.

A jellemző fizetés bruttó 220-230 ezer forint a szolgálatoknál, de például egy pályakezdő védőnő alapfizetése 161 ezer forint, ehhez jön még a területi pótlék – sorolta a számokat Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) védőnői tagozatának elnöke. Hozzátette azt is, hogy a kabinetminiszter által ígért 33 ezer forintos finanszírozási többlet szuperbruttó, ami azt jelenti, hogy mire ez az összeg eljut a kollégákhoz, néhány ezer forint marad belőle. A MESZK továbbra is azt szorgalmazza, hogy a védőnőket is sorolják az egészségügyi szakdolgozó bértábla hatálya alá, vagy legyen önálló védőnői bértábla.

Ez utóbbit pártolná az ATSZ is, azzal, hogy egyidejűleg a pótlékok rendszerét is át kell alakítani, az ugyanis csak a gondozottak létszámát veszi figyelembe, azt nem, hogy a védőnő milyen körülmények között dolgozik. Így fordulhat elő, hogy az aprófalvas területeken, 2-3 teletelepülést is ellátó, szegregátumokban is dolgozó kollégáknak – egyetlen egészségügyi dolgozóként a környéken – nemcsak családgondozási, hanem egyéb feladataik is vannak, ám az alacsony gondozotti létszám miatt területi pótlékként sokkal kevesebb pénz jut nekik, mint a „fullra járatott” körzetekben. A 2500 fős településen dolgozó Kárpáti Hajnalka szerint is az egységes bértábla szerinti alapfizetésnek, és az elvégzett feladatok arányában meghatározott pótlékoknak kellene kiadniuk a díjazásukat.

Míg korábban több védőnő is arról számolt be, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelőtől (NEAK) érkező finanszírozási többletet csak részben, vagy egyáltalán nem utalják tovább bérkiegészítésként a védőnőknek, Gémesi György szerint ez mese. Az ő álláspontja egyébként az, hogy egyszerű jogszabály-módosítással, mindenféle központosítás és államosítás nélkül is megoldható lenne, hogy külön bértábla vonatkozzon a védőnőkre, és a hivataloknak aszerint kelljen elszámolni a fizetéseket.

Valódi megoldások helyett?

Bábiné már ezen a héten útnak ered, Egerben kezd, majd jövő év februárjáig bejárja az ország valamennyi megyéjét, és zártkörű konzultációkon hallgatja meg a védőnőket; ugyanis Nyitrai szerint a szakemberek csak így tudják kendőzetlenül elmondani a véleményüket.

Sok kolléganő félre van vezetve, ugyanis ők azt gondolják, hogy jelentősen javul a védőnők sorsa, ha feláll az NVSZ – vélekedett Kárpáti Hajnalka, aki szerint az államosítással lesz egy újabb hivatal, ami csak viszi a pénzt, és közben a védőnői szolgálatok is a „klikkesített” iskolák sorsára jutnak, ahol sem a tanárok, sem a diákok helyzete nem javult. Arról senki nem beszél – tette hozzá – mennyi lenne az NVSZ költségvetése, ahogyan arról sem, hogy miért adna több finanszírozást a NEAK egy központosított rendszerben? Nincs válasz arra sem, hogy mi lenne az önkormányzati tulajdonban lévő tanácsadók (épületek) sorsa? Szerinte inkább ellenőrizni kellene, hogy az önkormányzatok kifizetik-e a védőnőknek azt, ami jár, és – az ATSZ javaslatához hasonlóan – az elvégzett munka mennyiségét és minőségét kellene díjazni, nem csupán a gondozotti létszámot.

A finanszírozás átalakítása, a területen végzett munka súlyozása lényegesen bonyolultabb feladat, mint egy mamutintézmény felállítása – mondta Varga Andrea, és hozzátette, az ÁNTSZ OTH átalakítása miatt sérült a szakmai felügyeleti rendszer, ami jószerivel már csak az adminisztráció ellenőrzésére korlátozódik a szakmai támogatás helyett, és hiányzik azoknak a szakmai módszertani leveleknek a megújítása, amelyek 5-6-10 éve lejártak.

Mindent vigyen az állam

A legújabb védőnői roadshow-n egyébként már nemcsak a védőnőkkel, hanem a területi önkormányzatokkal is tárgyalóasztalhoz ül Bábiné. Gémesi György szerint az a legfontosabb kérdés, hogy az államosítással jobb lesz-e rendszer, javul-e a szereplők közötti információáramlás, hiszen a település szempontjából csak az a lényeg, hogy jól működjön az adott szolgáltatás. Ugyanakkor úgy vélte, az alapellátás egységét nem szerencsés megbontani azzal, hogy kiemelik abból a védőnői szolgálatokat, elválasztva a háziorvosi, és különösen a házi gyermekorvosi szolgáltatásoktól. Ha az államosítás a szándék, akkor annak a teljes alapellátásra vonatkoznia kell – hangsúlyozta az önkormányzati szövetség elnöke.

Az önkormányzatoknak semmilyen beleszólásuk nincs az egészségügyi alapellátásba, így az ide tartozó feladatkörök kifejezetten megérettek arra, hogy elvegyék azokat a helyhatóságoktól – vélekedett Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, aki nyomatékosításként hozzátette, sokkal inkább ezt a feladatot kellett volna elvonni tőlük, mint bármely másikat, amit az utóbbi években elveszítettek.

A védőnők egyszer már csalódtak, amikor a 2013-ban összehívott fórumok után nem kaptak választ a kérdéseikre, és az akkor megfogalmazott javaslatcsomagot sem ismerhették meg, ahogy az ATSZ sem – mondta Varga Andrea. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak a négy évvel ezelőtt készült miniszteri biztosi összegzésről Csősz Katalin is. Ám míg szerinte meg kell várni az újabb országjárás eredményét, hogy annak tükrében születhessen felelős döntés a védőnőket érintő kérdésekben, addig Varga Andrea úgy véli, a konzultációnak inkább a feszültségek csillapítása és az időhúzás a célja így, tíz hónappal az országgyűlési választások előtt. Bábiné Szottfried Gabriella ugyanis azt mondta, jövő év márciusára készül el a védőnői konzultáció összefoglalójával. Addig egészen biztosan nem történik semmi.

És ha a négy évvel ezelőtti tapasztalatokra alapozunk, akkor utána sem.

Kitüntetések a védőnők napján

Kilenc éve nyilvánította a Magyar Országgyűlés június 13-át a Magyar Védőnők Napjává. Ilyenkor köszöntik a hálózat legidősebb tagjait, és átadják az Év védőnője díjakat is. Azok a védőnők, akik 40, 50, 60 évvel ezelőtt végeztek, jubíleumi oklevelet vehettek át a Semmelweis Egyetemen az egészségügyért felelős államtitkártól. Ugyanitt kaptak miniszteri elismerést azok, akik magas színvonalon űzik hivatásukat. A Magyar Védőnők Egyesülete szintén ezen a napon adta át a 2011-ben alapított Év Védőnője díjat, a 2017. év díjazottjait itt ismerheti meg.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (2 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
NEM HISZEM HOGY AZ A MEGOLDÁSA A DOLGOKNAK HOGY ÁLLAMOSITUNK MINDENT,IGY AZ ALAPELLÁTÁST IS.
ÉN 53 ÉVE HÁZISORVOS VAGYOK , EDDIG NEM AKARTAM ELHAGYNI MAGYARORSZÁGOT ,DE HA EZ MEGVALOSUL ÉN IS MEGYEK.
NEM LETELEPEDÉSI TÁMOGATÁS KELL HANEM FIZETÉS NORMÁLIS AMI HOSSZU TÁVON MAJD ITT TART. GDP ARÁNYOS EGÉSZSÉGÜGYI RÁFORDITÁS HA EZ CSAK A VISEGRÁDIAK
ÁTLAGÁNAK FOG MEGFELELNI AKKOR MAJD MINDEN RENDBEN LESZ ADDIG NEM !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
#
NEM HISZEM HOGY AZ A MEGOLDÁSA A DOLGOKNAK HOGY ÁLLAMOSITUNK MINDENT,IGY AZ ALAPELLÁTÁST IS.
ÉN 53 ÉVE HÁZISORVOS VAGYOK , EDDIG NEM AKARTAM ELHAGYNI MAGYARORSZÁGOT ,DE HA EZ MEGVALOSUL ÉN IS MEGYEK.
NEM LETELEPEDÉSI TÁMOGATÁS KELL HANEM FIZETÉS NORMÁLIS AMI HOSSZU TÁVON MAJD ITT TART. GDP ARÁNYOS EGÉSZSÉGÜGYI RÁFORDITÁS HA EZ CSAK A VISEGRÁDIAK
ÁTLAGÁNAK FOG MEGFELELNI AKKOR MAJD MINDEN RENDBEN LESZ ADDIG NEM !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Válasz erre
hirdetés
hirdetés

Könyveink

  • learn more Az orvosi mikrobiológia tankönyve

    A szerzők mikrobiológiai alapokat kívánnak nyújtani a medikusoknak, hogy későbbi tanulmányaik során megértsék a fertőző...

  • learn more A gerinc és a végtagok fizikális vizsgálata

    Ez a kézikönyvként is használható tankönyv világosan tárgyalja a gerinc és a végtagok fizikális vizsgálatának...

  • learn more A magyarság genetikája

    Van-e önálló genetikai kategóriája a magyarságnak? Génállományunk hogyan illeszkedik a közép-európai népekéhez? Mi a biztosítéka a magyarság...

  • learn more Onkológiai ismeretek gyógyszerészeknek

    Az orvostudomány rohamos fejlődésével napról-napra növekednek az onkológiai ismeretek a daganatos megbetegedések számának...

  • learn more Az ultrahang képalkotás alapelemei és összefüggései

    A könyv a diagnosztikus képalkotó ultrahangkészülékek fő egységeinek felépítését, működését mutatja be...

  • learn more Kényszerbetegség 2. átdolgozott kiadás

    A kényszerbetegség (OCD – Obsessive Compulsive Disorder) tünetei régóta ismertek, mégis a tudományos érdeklődés csak az...

  • learn more Marketing pirula recept nélkül

    A könyv az egészségügy speciális, de sokakat érintő területét vizsgálja, és az elméletet egyben konkrét gyakorlati példákkal...

  • learn more Akadémikus portrék - Ligeti Erzsébet - sejtélettan-kutató

    A könyv Herzka Ferenc dokumentumfilm-rendező, szerkesztő által készített portréfilm szövegéből...

  • learn more Kötözzük sebeinket

    A mindennapokban rengeteg alkalommal kerülünk kapcsolatba sebekkel. Akár háztartási balesetek kapcsán, akár orvosi beavatkozás eredményeként. A...

  • learn more A másság szigetein

    "Tisztában vagyok azzal, hogy ebben a könyvben Japán ősi kultúrájáról, a fantasztikus hagyományokról, valamint a kissé titokzatos távol-keleti...

  • learn more Állatgyógyászati vademecum

    Néhány éve hiányzott a piacról egy olyan átfogó kiadvány, mely tartalmazza azokat a szakmai ismereteket, amelyek egy-egy gyógyszerkészítmény...

  • learn more A gasztroenterológia története

    Az orvoslás önálló, sajátos arculattal rendelkező területe az egyetemes tudománynak, és szerves része az általános...

  • learn more Az orvoslás joga - kommentár a gyakorlat számára

    Hiánypótló orvosi jogi kézikönyv. Sorra veszi az orvosi jogviszonyt, ennek alanyait, az orvosi tevékenységek...

  • learn more Ritka betegségek, különleges kórformák a szimultán terhességtől a foltos lázig

    Szerzők jelenlegi és előző könyvei ritkán előforduló vagy különleges...

  • learn more Figyelem és értelmezés

    „Amit ezzel a könyvvel kapcsolatban mondok, az a pszicho-analitikus ülésre is érvényes; határozottan az a benyomásom, hogy a pszicho-analitikus...

  • learn more 39 történet az Emberről

    László György interjúkötetében 39 híres, a szakmájában nagyot alkotó ember szólal meg megdöbbentő őszinteséggel. Beszélnek érzelmekről,...

  • learn more MSD orvosi kézikönyv

    Az MSD Kézikönyv előző kiadása 100 éves évfordulónkat ünnepelte, de mivel az Önök igényei változnak, az MSD Kézikönyvnek is változnia kell. Jelen...

  • learn more Csoportdinamika

    Ez a könyv Rudas János harmadik műve a csoportokról. Aki korábban tanulta és gyakorolta az önismereti, személyiségfejlesztési, emberierőforrásfejlesztési...

  • learn more 150 EKG kérdés

    Bár a gyakorlat és a tapasztalat semmivel sem helyettesíthető, ez a könyv egy lépéssel közelebb áll a klinikai valósághoz, mint azok a hasonló kiadványok,...

  • learn more Viselkedésfüggőségek

    AZ ADDIKTÍV ZAVAROKAT általában két osztályba szokás sorolni:   1. Szerrel kapcsolatos addikciók (alkohol, drog, gyógyszer, dohányzás, egyéb...