hirdetés
hirdetés
2019. szeptember. 21., szombat - Máté, Mirella.
hirdetés

Gyors klímavédelmi intézkedések szükségesek az európaiak egészségéért

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének javaslatait a Magyar Tudományos Akadémia honlapja tette közzé.

Melyek a várható egészségügyi következményei a klímaváltozásnak Európában? A friss szakirodalmat összegezve erről adott kiátfogó jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC. A jelentés apropóját az adja, hogy amennyiben az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt.

A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik.

A súlyosbodó egészségügyi kockázatok a következők:

  • Gyakoribbak a hőhullámok, a szélsőséges időjárási jelenségek (árvíz és szárazság), fokozódik a légszennyezés (például az erdőtüzek miatt), több allergén kerül a levegőbe.
  • Bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás.
  • Erősödik a kényszermigráció.

A hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok) közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hősziget-jelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.

Az emberiség körülbelül 30%-a már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48%-ra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya.

Amennyiben pedig fokozzuk üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74%-a fog ilyen vidékeken élni a század végén.

Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.

A megoldások:

A „szénmentes” gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll.

A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak CO2-, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. Az Európai Unió területén évente körülbelül 350 ezer halálozás következik be a fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés miatt. Az emberi tevékenység okozta légszennyezésnek összesen évi 500 ezer áldozata van. Európában hétmillió kisgyermek él olyan helyen, ahol a légszennyezés meghaladja a WHO szerint még elfogadható maximumot. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.

Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti.

A táplálkozási reform is jelentős hatást gyakorolna mindannyiunk egészségére és a környezetünkre is. Ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás (a földektől a konyháig) teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40%-kal is visszaesne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség. A jelentés emellett több zöldség-gyümölcs fogyasztást javasol. Mindez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések (például az agyi érkatasztrófa) kockázatát.

Az EASAC független szakértői kiemelik: ha a klímaváltozás miatt globálisan bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás, valószínűleg az EU továbbra is tudná fedezni a tagállamaiban élők igényeit, például importból. Ám ennek globális következményei vannak: ha például takarmányt importálunk, akkor közvetett módon arra sarkalljuk az exportőr államokban élőket, hogy vágják ki az erdőt, és alakítsák szántófölddé.

A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti.

A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus)nevű moszkitó, amely számos vírus: az agyvelőgyulladás, a Chikungunya-láz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A tigrisszúnyog egyre inkább terjed Európában, a következő évtizedben várhatóan Nyugat-Európa túlnyomó részén is elő fog fordulni.

A klímaváltozás fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is. Az antibiotikumoknak fokozottan ellenálló E. coli a villámárvizek, áradások miatt nagyobb valószínűséggel szennyezi el az ivóvízbázisokat, hasmenéses megbetegedéseket okozva. Az áradások, árvizek az erős hányással, hasmenéssel járó norovírus-fertőzés kockázatát is fokozzák. A szalmonellabaktériumok szaporodását is elősegíti a magasabb átlaghőmérséklet. A klímaváltozásra való felkészülés több feladatot ró tehát a járványügyi hatóságokra is.

A teljes információ az Akadémia honlapján

(forrás: MTA)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink