hirdetés
2023. február. 05., vasárnap - Ágota, Ingrid.
hirdetés

Emlékérmét bocsátottak ki az mRNS-alapú vakcinák kidolgozóinak tiszteletére

Tizenötezer forint névértékű ezüst és háromezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Covid-19 elleni védekezésben is központi szerepet játszó mRNS-alapú vakcinák kidolgozóinak tiszteletére, jelentette be Hergár Eszter, a bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója Szegeden.

A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendezett ünnepségen az igazgató elmondta, az MNB 1968 óta bocsát ki jelentős történelmi, kulturális, tudományos eseményekhez kapcsolódva emlékérméket. A csütörtökön kibocsátott emlékérmékkel az mRNS-alapú vakcinák létrehozását megalapozó kutatásban résztvevők kitartó és sikeres munkája előtt tisztelegnek.

A Szilos András iparművész tervezte, csúcsára állított négyzet alakú, 38,61 milliméteres emlékérmék előoldalának központi motívuma két módosított mRNS-spirál stilizált ábrázolása. A hátoldal központi motívuma egy nukleozid-módosított mRNS lipid nanopartikulát (zsírrészecskét) ábrázol, amely magában foglalja a módosított mRNS spirálokat. Az mRNS-spirálok kinagyítva a zsírrészecske mellett is láthatóak. A négyzet oldalain a technológia kidolgozásában központi szerepet játszó négy tudós, Karikó Katalin, Pardi Norbert, Drew Weismann és Ian Maclachlan neve olvasható.

Pardi Norbert, a University of Pennsylvania biokémikusa az ünnepséghez online csatlakozva elmondta, az mRNS-terápiás alkalmazásához három tudományos problémát kellett megoldani. Karikó Katalin és Drew Weismann az mRNS módosításával elérték, hogy azok a szervezetbe juttatva ne váltsanak ki gyulladásos folyamatokat. Ian Maclachlan lipid nanopartikulákat fejlesztett ki, amelyek képesek a nukleinsavakat megvédeni a szervezetben az enzimatikus hatásoktól. Ezt követően Pardi Norbert bemutatta, hogy lipid nanorészecskékkel nagyon hatékonyan lehet sejtekbe bejuttatni a módosított mRNS-t és a technológia kiváló vakcinaplatformként működhet. A kutató kifejtette, évek óta együttműködik magyarországi kutatócsoportokkal a Semmelweis Egyetemen, illetve az SZTE-n. Bízik benne, hogy a közös munkából újabb mRNS-alapú vakcinák vagy más terápiás megoldások születhetnek.

Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettes hangsúlyozta, az egyetem közössége rendkívül büszke arra, hogy az mRNS-alapú vakcinatechnológia kidolgozásában fontos szerepet játszó két magyar tudós Szegeden végezte biológiai tanulmányait. Ez mutatja, hogy a szegedi biológia oktatás az elmúlt évtizedekben is világszínvonalú volt, és az mai is. Az orvosprofesszor emlékeztetett arra, hogy 2021 novemberétől Karikó Katalin, az SZTE kutatóprofesszora. Mint mondta, az egyetem biológia intézetében már folyik egy milliókat érintő népegészségügyi probléma, a candida-fertőzés ellen alkalmazandó vakcina kifejlesztése.

 

(forrás: MTI)

cimkék

hirdetés
hirdetés

Könyveink