Az alapellátás színvonalának további emelése érdekében, praxisközösségek létrehozására 5,8 milliárd forintot különít el a központi költségvetés.

Hollósi Gábor jogtörténész kötete az Antall-Boross-korszak jelentős egészségpolitikai döntéshozóival tartalmaz beszélgetéseket, írja a Dehír.

Az intézmények mára megteltek ágyhoz kötött emberekkel, akik mellé szakképzett ápolók kellenének. Az Abcúg riportja.

Család- és gyermekorvosi praxisközösségek, praxisok, illetve önkormányzatok 5,8 milliárd forintra pályázhatnak népegészségügyi feladatok hatékonyabb ellátására, illetve prevencióra.

Kompetencia, tudás, és ismeretek híján nem kellene beleszólni az egészségügy dolgaiba, de legalábbis egyetlen szabályt be kellene tartani: Nil nocere – azaz, ne árts!

Mióta a minisztérium január 7-én utasított három sürgősségi ellátót, hogy növeljék az akut alapellátási egységben a személyi kapacitásokat, minden triázskategóriában gyorsabban, vagy várakozási idő nélkül látják el a betegeket az ország valamennyi sürgősségi osztályán – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Kásler Miklós. Késő délután szerkesztőségünkbe helyreigazítási kérelem érkezett.

A G7 szerint nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten sokszor konzultálnak orvosukkal, illetve orvosaikkal a magyarok.

A páciens útjának szoros nyomon követését is lehetővé teszi a klinikusok számára az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), ami a gyógyítás mellett a beteg-együttműködést is eredményesebbé teheti.

A háziorvosi ügyeleti rendszer akkor gazdaságos, ha legalább ötvenezer lakos ellátását biztosítja, derül ki a Kisalföld összeállításából.

Biztonságosabbá teszi a sürgősségi ellátást a kötelezővé tett rendszer, mondta a Magyar Időknek Bognár Zsolt, a Heim Pál Gyermekkórház főorvosa.