A korszerű szívinfarktus-ellátás ellenére a hosszú távú halálozási adatok magasabbak a nyugat- és észak-európai országokénál. Ennek oka többek között, hogy a laikusokra építhető újraélesztés még kezdetleges stádiumban van, a magyarországi infarktusos betegek több társbetegségben szenvednek, a hezitációs idejük átlagosan hosszabb, az ST elevációval nem járó infarktusos betegek invazív ellátásának aránya még mindig alacsony, valamint hogy a betegek egészségtudatos magatartása az infarktust követően nagyon rossz. A helyzet javítása érdekében számos tevékenység folyik.

A szív- és érrendszeri betegségekből fakadó halálozás a vezető mortalitási tényező a világ fejlett országaiban. Az elmúlt évtizedekben a halálozás jelentős csökkenésének lehettünk tanúi, mely hatására már nem minden második, csak közel minden harmadik fatális esemény kardiovaszkuláris eredetű.

Kevésbé ijesztőnek tűnhet az AUGUSTUS vizsgálat eredményei alapján a nem valvularis pitvarfibrillációban alkalmazott véralvadásgátlás és egyidejűleg valamilyen okból szükségessé váló kettős thrombocytaaggregáció-gátlás okozta kockázat-előny dilemma.

A Stanford University School of Medicine kutatói újraszámolták a lakosság különböző csoportjaira jellemző szívinfarktus- és agyvérzéskockázatot, és kiderült: sok millió ember sztatin- aszpirin- és vérnyomáscsökkentő kezelésén kell módosítani, írja az Annals of Internal Medicine tanulmánya.

Pitvarfibrilláció és szívelégtelenség együttes fennállása esetén különösen magas a tromboemboliás szövődmények kockázata, amelynek a tünetei súlyosabbak, és a prognózisa is rosszabb. Az új orális alvadásgátló szerek K-vitamin antagonistákkal szembeni előnyei, mint a fix dózis, széles terápiás ablak, tartósabb alvadásgátlás, egyre inkább arra késztetik a klinikusokat, hogy ezeket a szereket válasszák elsőként, szívelégtelenség és pitvarfibrilláció együttes fennállása esetén is.

Maga kezelte saját infarktusát egy ápoló Ausztráliában, miután szakemberként egyedül dolgozott a munkahelyén, számol be az OTSZ.