hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 6
#1
Medical Online >> Rovatok >> informatika
2021-08-12

Minden idők legnagyobb hatású személyi számítógépét 1981. augusztus 12-én mutatták be Amerikában, Magyarországra 1985-ben jutott el.

#2
Medical Tribune VI. évf.6. szám
Medical Online
2008-03-01
A márciusi hannoveri CeBIT-en két hatalmas pavilon foglalkozott a „public sector” – és ezen belül a gyógyítás, illetve az egészségmegőrzés – elektronikus technológiáival. A két fő irány: a betegek életének, valamint az orvosok munkájának megkönnyítése – ezekre találnak olykor mókásnak tűnő, de műszaki szempontból mindig látványos megoldásokat. Ahogyan az egész vásáron, az egészségüggyel foglalkozó zónákban is a lokalizációs, azaz helymeghatározáson alapuló készülékek és szolgáltatások vonzották a legtöbb érdeklődőt. A Bornemann cég mobil helymeghatározó eszköze, a Rescue Dobber a navigációs készülékekhez hasonlóan a GPS technológiára épül: a segélyhívó gombjának megnyomásával eljuttatja a vészhívást a hívó pontos helyzetével együtt a hívott félnek. Az eszköznek van „területjelző” funkciója is: amint a jeladó viselője átlépi egy kiválasztott terület határát, a Rescue Dobber riasztójelzést küld a segélyhívó központba, illetve a beállított hívószám(ok)ra. Emellett az összes mozgásadatot eltárolja a memóriájában, így bármikor térkép formájában, grafikusan vissza lehet keresni az adott személy mozgását. A súlyos, rohammal járó betegségek, illetve demencia esetén adhat esélyt a készülék segítségre szoruló személyek gyors megtalálására, illetve eltévedésük megelőzésére.   A vásáron folyamatosan reflektorfénybe állították a „viselhető”, illetve a   gondolattal vezérelhető egészségügyi informatikai újdonságokat. Az osztrák Guger Technologies az „agykontroll” technológia egyik globális úttörője: jelenleg az egyszerű számítógépes utasítások gondolatvezérelt bevitelénél tartanak, de ez a megoldás már csak egylépésnyire van például az aggyal működtethető protézisek világától. Hasonlót egyébként a magyar Pannon mobiltársaságot tulajdonló Telenor standján is láthatott a közönség: a fejpántos érzékelővel felszerelt önkéntesek sajátos játékot játszhattak, amelyben a pályán lévő golyót kizárólag gondolataik segítségével irányították.   Szemmozgással vezérelhető a Tobii Technology nevű svéd vállalkozás terméke. A cég standján a látogatók is kipróbálhatták a technológiát: a speciális monitor beépített kamerája érzékelte a szem mozgását, az utasításokat pislogással, illetve a szemgolyó mozgatásával lehetett kiadni. A 12 ezer euróba kerülő rendszerrel szemmel írni is lehet: ha a felhasználó a billentyűzet egyik betűjére néz, a kiválasztott karakter máris megjelenik a képernyőn.   Az mp3 zenetömörítési szabvány kidolgozásáról híres német Fraunhofer Intézet különleges programot fejlesztett ki: a gesztusokkal irányítható rendszer egyelőre öt különböző mozdulatot képes utasításként értelmezni, és akár egy hétköznapi PC és a legolcsóbb webkamera is elegendő a használatához. Például a hüvelykujj felemelése az alkalmazások elindítását (mondjuk egy zene lejátszását) eredményezi. Ezzel a módszerrel a mozgáskoordinációs problémákkal küzdők is képesek lesznek számítógépeket, illetve komputerizált eszközöket kezelni.   A CardGuard olyan vezeték nélküli egészségügyi rendszert fejlesztett ki, amely szünet nélkül monitorozza a felhasználó egészségi állapotát és fittségét, és szükség esetén be is avatkozik, például riasztással vagy egészségügyi tanácsokkal. A Sony Ericsson lépésés kalóriaégetés-számláló „fitnesztelefonnal” vette célba az egészséges életmód híveit. A Motorola feng shui telefonja is rájuk összpontosít. A készülék – mikrofonjai segítségével – 3D-s akusztikus „képet” készít a szobáról, megméri a zajszintet, a GPS segítségével a földrajzi elhelyezkedést, a kamerával a színeket, majd elemzést készít arról, hogy a helyiség mennyire harmonikus és pihentető.   Az egészségügyi informatika „komoly” alkalmazásai közül a betegadatok kezelése, illetve a gyógyítási folyamatba beépülő rendszerintegráció jelenti a legnagyobb üzletet. A CeBIT nyitónapján jelentette be a Google a Google Health platformot, amely a betegek személyes aktáinak elektronikus tárolását és kezelését szolgálja. Az internetes keresőjéről ismert amerikai cég korábban több kórházzal, vállalattal, biztosítóval és gyógyszerkísérleteket folytató társasággal írt alá szerződést a közös munkáról. Az új rendszer célja, hogy az elektronikus ügyintézésre történő végleges átállás folyamatát jelentősen felgyorsítsa, illetve lehetővé tegye a különböző nyilvántartási megoldások összekapcsolását. Mivel a rendszer tárolni tudja az orvosi feljegyzések mellett a korábban felírt gyógyszerek teljes dokumentációját és a vizsgálatok eredményeit is, lehetővé válik a gyors információcsere, a rendelési időpontok lekötése vagy a receptek kitöltése. A Microsoft is bemutatott egy hasonló megoldást Health- Vault néven, amelynél a beteg mondhatja meg, hogy az egyes orvosok és egyéb illetékesek pontosan milyen leletanyagokhoz férhetnek hozzá.   Az IBM – a Google-hoz hasonlóan – szintén azt tárta a közönség elé, hogy hogyan kapcsolhatók össze a jelenleg egymástól elszigetelten működő    telematikus (a hálózaton keresztül kommunikáló, a távolból is utasítható) összetevők és termékek egyetlen rendszerré. A megoldás kulcsát olyan szoftveres környezet jelenti, amely – a vállalati termelésirányításhoz hasonlóan – integrált folyamatkontrollt valósít meg, összehangolva a hardver- és szoftverperifériák működését. Az IBM fejlesztette ki azt a mobil orvosi információs és adatszolgáltató rendszert is, amely okostelefonokra, PDA-kra épült JAVA alapú infrastruktúrát használ. Ennek lényege, hogy az épületen vagy akár városon belül mozgásban lévő embereknek a beállításoktól, helyzetüktől, időponttól függően adatokat továbbít: személyes információkat, dokumentumokat, térképeket vagy akár multimédia-tartalmakat, s mindezeket automatikusan és lekérés alapján is megkaphatjuk. Az egészségügyi gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy az orvos percre pontosan értesülhet a betege hollétéről, állapotáról, elkészült vizsgálati eredményeiről.   Az IBM standján ugyancsak voltak elektronikus   betegkártya-megoldások. Az Európai Unió tagállamaiban (így hazánkban is) elvileg 2008-tól kell bevezetni az egységes formátumú elektronikus egészségbiztosítási kártyát: az új, fényképpel ellátott eszközök egyik oldalán az uniós, a másikon a nemzeti ellátásra jogosító adatok lesznek olvashatók. Ausztriában és Németországban várhatóan 2010-re épül ki a rendszer, Bulgáriában viszont már 2007 februárjában megkezdődött a hálózat fejlesztése. A kialakítandó rendszereknél az elektronikus dokumentumon fellelhető adatok védelme jelenti a legnagyobb problémát. Az IBM betegkártyája erre a dilemmára többszintű hozzáférési jogosultsággal válaszol: bizonyos adatok, amelyek az akut ellátás sikerét alapjaiban befolyásolják (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, alvadásgátló kezelés), mindenki számára hozzáférhetők, míg a személyes adatokat és a részletes anamnézist csak az arra felhatalmazottak tekinthetik meg.
#3
Medical Tribune V. évf.24. szám
Medical Online
2007-12-01
   Ház, billentyűzet, monitor, egér vagy joystick – nagyjából ezek alkotják azt, amit a köznyelv a számítógép szóval jelöl. A Microsoftnál azonban kitaláltak egy újdonságot, amely látszólag az előbb említett hozzávalók egyikét sem tartalmazza, mégis számítógépnek számít, és sokak szerint a mai PC-k utódját tisztelhetjük benne.    Az angol surface szó külsőt, felszínt, átvitt értelemben pedig arculatot is jelent. A Microsoft legújabb számítógép-koncepciója a Surface névre hallgat, s ebben az összefüggésben az „arculat” tűnik a legtalálóbbnak a lehetséges jelentések közül. Egyrészt, mert az új PC arculata merőben különbözik az elődökétől, másrészt, mert a Surface fogadtatása szinte egyértelműen pozitív, a tanulmányt a hardverágazat egyik legfigyelemreméltóbb innovációjaként mutatta be a szaksajtó, s az előremutató fejlesztés kifejezetten jót tett a monopolisztikus és konzervatív hajlamai ürügyén amúgy sokat bírált szoftvercég imázsának.   A Surface leginkább egy üvegtetejű dobozra emlékeztet, amelyen maga az üvegtető a kijelző és a kezelőfelület is egyben. A 30 hüvelykes, azaz 76 centiméteres képátlójú „képernyő” projektoros rendszerű – se nem LCD, se nem plazma –, hasonlóan az óriási lapostévék némelyikéhez. A felülete érintésérzékeny, de nem úgy, mint a hagyományos érintőképernyőké: nem a tapintást érzékeli. Az üvegfelszínt infrakamerák lesik, amelyek akár egyszerre a két kéz és még néhány további objektum mozgását is követni tudják. Emiatt a gép – amely 52 különböző érintés megkülönböztetésére képes – egy időben több felhasználót is ki tud szolgálni, és még a kijelzőre helyezett tárgyak „kezelésére” is marad ideje.   Az új koncept-PC-n dolgozni olyan, mintha az ember az íróasztalon pakolászna: a kép- és fájlműveleteket az ujjaink segítségével végezhetjük el. Egy fénykép elküldéséhez például elegendő, ha a képre helyezzük az ujjunkat, és a felvételt egy mozdulattal ráhúzzuk a küldendő levél ikonjára. A kép átméretezéséhez már két ujj kell, de ez a feladat is sokkal egyszerűbb, mint egérrel: a fotó két átellenes sarkára bökve egyszerűen szét kell húzni a „keretet”, és a fotó máris nagyobb lesz.   A Surface otthoni asztali gépként nem tűnik többnek a számítógépipar hóbortjánál, de valószínűsíthető, hogy fejlesztői nem is házi használatra szánják. Erre utal a masina 5-10 ezer dolláros, azaz egy-kétmillió forintos induló ára is. Az első vevők egyike a hírek szerint a T-Mobile; a világ egyik legnagyobb mobilszolgáltatója egyelőre amerikai üzleteit kívánja felszerelni Surface-terminálokkal. Ha a felhasználó betér az üzletbe, nem kell az eladótól kérdezgetnie a kiválasztott telefon tulajdonságait: elég, ha a készüléket ráhelyezi a Surface kijelzőire, és a számítógép máris mindent elmesél neki az adott mobilról. Ha pedig két készülék kerül egymás mellé az üvegasztalon, össze is hasonlítja azokat, megkönnyítve a választást.   Az új típusú számítógép egyik nagy előnye, hogy nemcsak az emberrel kommunikál könnyebben, mint az elődei, hanem a különböző digitális készülékekkel is. A kezelőfelületére helyezett telefont, kéziszámítógépet, kamerát, mp3- lejátszót külső meghajtóként ismeri fel, s ekkortól már csak néhány kézmozdulat kell a fájlok (képek, zenék, filmek, dokumentumok) vagy mappák „áthúzásához”. Ahhoz, hogy a kapcsolat automatikusan, kábelek és illesztés nélkül létrejöjjön, szükség van valamilyen vezeték nélküli kapcsolatra, ami a prototípus tulajdonságainak ismeretében bluetooth vagy wifi lehet.   A Surface valójában semmilyen forradalmi technikai újdonságot nem tartalmaz, maga a koncepció azonban mégis annyira ötletes és újszerű, hogy új lapot nyithat az informatika történetében. A perifériák és kezelőszervek nélküli gép használatát sokkal könnyebb elsajátítani, semmilyen nyelvtudásra és számítástechnikai alapismeretre nincs hozzá szükség.    Az első működő példány tervezését már 2001-ben megkezdték. Eleinte egy interaktív digitális asztali játszóteret képzeltek el, ám menet közben kiderült, hogy a könnyű és semmilyen absztrakciót nem igénylő manipulálás lehetősége sokkal értékesebb annál, mint hogy csupán a játékgyártásban hasznosuljon. Az évek során összesen 85 különböző modell készült, vagyis meglehetősen hosszú úton jutottak el a végső(nek tűnő) megoldásig. Így viszont igen sokoldalú eszköz született, amelyeket éttermekben, kaszinókban, sőt az egészségügyben is használhatnak. Ráadásul a Surface – ha az árától eltekintünk – akár otthoni multimédia- központnak és játékgépnek is kiválóan megfelel. Megfelelő példányszám esetén nem is kellene drágának lennie, mivel a belsejében egy normál, Intel Core 2 Duo processzoros, a Vista tablet-változatát futtató számítógép lakik, 2 gigabájtos gyorsmemóriával és jó minőségű, de megfizethető videokártyával.   A forgalmazás idén indult; becslések szerint egy alap-Surface három év múlva már csak annyiba fog kerülni, mint ma egy fejlettebb asztali gép.     Az asztalról a táblára   A billentyűzet nélkül (is) működtethető számítógépnek nem a Surface a prototípusa, az eddigi megoldások azonban más utat követtek: nem az asztali PC-k alternatíváit keresték, hanem a hordozható gépek mobilitását kívánták fokozni. A tablet PCnek nevezett konstrukciók hódítanak az egészségügyben is.   A tablet PC-k a hivatalos meghatározás szerint Windows XP Tablet PC Edition operációs rendszerrel ellátott, hordozható számítógépek, amelyek érintőképernyővel, virtuális billentyűzettel és kézírás- felismerési technológiával rendelkeznek. Elképzelhető, hogy van saját hardveres klaviatúrájuk is, ám a kijelző ebben az esetben is elforgatható és leválasztható, a billentyűk nélkül is működőképes. A műfaj valamikor az ezredforduló táján született meg, amikor mindenki a mobilinternettől várta a nagy áttörést. Azóta már tudjuk, egészen más történt: az internetlufi kipukkadt, és a 2000-es pánik során az informatikai beszerzéseket csúcsra járató cégek befagyasztották a vásárlásaikat, ami az iparági innovációra is meglehetősen rossz hatással volt. Ráadásul a fejlesztés is késett, az első működőképes példányok 2002-ben bukkantak fel a piacon, épp akkor, amikor a számítógépek iránti kereslet a mélyponton volt.    A tablet, vagyis tábla formátum látszólag egy hardveres újítás, ennek ellenére egy szoftvercég, a Microsoft nevéhez fűződik, ugyanúgy, mint a Surface asztali gép, vagy a legújabb komputerkategória, az UMPC (ultrahordozható személyi számítógép). A redmondi vállalat fejlesztőműhelyeiben hardverszakemberek is dolgoznak (ennek bizonyításához elég a legendásan ergonomikus Microsoft-egerekre és -billentyűzetekre gondolni), s úgy tűnik, a vezetők még nem felejtették el, hogy annak idején egy hardveres újítás (az IBMnél létrehozott, elérhető árú és könnyen használható személyi számítógép) tette naggyá őket. A Microsoft több mint 400 millió dollárt költött a tablet-technológia, illetve a speciális – az érintőképernyős adatbevitelt és utasításkezelést támogató – operációs rendszer kifejlesztésére. A táblaszámítógépek fő versenyelőnye a már-már fokozhatatlan mobilitás: egy ilyen készülékkel sétálás közben is lehet írni, táblázatot kezelni vagy e-mailt küldeni. A mobil munkavégzést fejlett vezeték nélküli technológiák (bluetooth, wifi, újabban HSDPA is) támogatják.    Az ötlet, hogy a munkájukat nem helyhez kötötten végző, nagy információigényű dolgozóknak készítsenek az ő speciális igényeiket kielégítő számítógépet, sokaknak megtetszett, a tablet PC-k gyártásába egyszerre 13 cég vágott bele – köztük olyan óriások, mint a HP, a Toshiba, az Acer vagy az ASUS. A Microsoft a közös marketingkampányába is beszállt, Bill Gates személyesen mutatta be az első piacképes példányokat.   A gyártók az egészségügyi dolgozókat, az ingatlankereskedőket, az ügyvédeket és a kereskedelmi képviselőket találták a legmegfelelőbb célcsoportnak – máig ez a kör alkotja a tabletvásárlók legnagyobb hányadát. Az egészségügyben – ahol a tabletek a leletezésben, az elektronikus receptek kiállításában és bizonyos távgyógyászati alkalmazásokban is egyre fontosabb szerephez jutnak – a legkézenfekvőbb felhasználási területük a vizitelés, illetve az ápolási teendők adminisztrációja. Az orvos a beteg ágya mellett állva lekérdezheti az elvégzett laborvizsgálatok eredményeit, és új vizsgálatokat is rendelhet, sőt konzultálhat is távol lévő kollégáival. A bevitt adatok azonnal az adott egészségügyi intézmény informatikai hálózatába kerülnek. Az egészségügyi piac nagy és folyamatosan bővül – június óta tabletes rendszer működik Magyarországon a Bethesda Gyermekkórházban –, emiatt egyes gyártók már kifejezetten erre a részterületre fókuszálnak.
#4
Medical Tribune IV. évf.18. szám
Medical Online
2006-09-01
Viszonylag új eszköz a rákkutatásban és -kezelésben a szövetmikromátrix (tissue microarrays, TMA) eljárás, mely a betegség típusának, stádiumának meghatározását, illetve ennek alapján a legalkalmasabb terápiás stratégia kialakítását segíti. A New Jersey-i Rákkutató Intézet (The Cancer Institute of New Jersey, CINJ) munkatársai, egyetemi kutatókkal együttműködve nemrég bebizonyították, hogy számítógéppel sokkal objektívebb, megbízhatóbb és gyorsabb a TMA-kiértékelés, mintha ezt a munkát emberek végzik. A csoport web alapú rendszert fejlesztett ki a feladatra. Az összetett képfeldolgozó és alakfelismerő algoritmusokat alkalmazó program elemzi a digitalizált szövetmikromátrixokat, valamennyi megadott érintettel közli, s archiválja is az eredményeket. Az első kísérleteket mellrákkal folytatták, s a közeljövőben a fejen és a nyakon jelentkező daganatokat is vizsgálják majd ezzel a módszerrel. Eddig a TMA-kból meghatározható jellemzőknek, az úgynevezett biomarkereknek csak töredékét tanulmányozták a kutatók. Úgy gondolták: a rendkívül számításigényes munkát felgyorsítani, számottevő haladást felmutatni csak drága szuperszámítógép beállításával lehetne. Merőben új perspektívát nyitott azonban az IBM, amikor felajánlotta: használják a cég egész világra kiterjedő hálózatát, a World Community Gridet. A World Community Grid önkéntes jelentkezők PC-jének szabad kapacitását veszi igénybe. Amikor a felhasználó nem dolgozik, a Grid szoftverének megfelelő szelete fut a gépén. A TMA-képfeldolgozás így optimálisan elosztva, nagy sebességgel folyhat. Ön is felajánlhatja PC-jének szabadidejét az IBM hálózat Help Defeat Cancer („Segíts a rák legyőzésében”) programja számára, a http://www. worldcommunitygrid.org/ címen.
#5
Medical Tribune IV. évf.18. szám
Medical Online
2006-09-01
Már 25 éve használjuk a személyi számítógépet Ha van olyan technikai újítás, amely megérdemli a 20. század legnagyobb találmánya címet, a személyi számítógép kétségkívül az esélyes jelöltek egyike. A 25 évvel ezelőtt piacra dobott PC az összes gyártói és elemzői várakozást felülmúló sikert aratott és olyan kulcstermékké vált, amely nélkül elképzelhetetlen az élet a fejlett világban. A nagy PC-biznisz két melléfogással kezdődött, s mindkettő a számítógép- forradalmat végül elindító IBM nevéhez fűződik. Az első számítógépek megjelenésekor a vállalat azt valószínűsítette, hogy ebből a masinából legfeljebb kéthárom darabot lehet eladni a világon. Amikor 1981-ben a cég mérnökei elkészítették a nullszériás változatot, a piackutató részleg évi néhány ezer készülék eladását valószínűsítette. Ehhez képest már az első esztendőben 240 ezer darab személyi számítógép talált gazdára, és a forgalom azóta is nő. A számítógép világsikerét azonban valóban nehéz lett volna előre megjósolni. Az első komputerek szobányi, majd később is legalább szekrény nagyságú monstrumok voltak. Alig tudtak valamit, sem a sebességük, sem a kapacitásuk nem versenyezhetett az emberi agyéval. A mai értelemben vett, programozás alapján működő, műveleteket végző számítógépek a múlt század 30-as évei óta léteznek, általában nagyon speciális feladatokra (röppályaszámításra, rejtjelfejtésre) használták őket. Az 1946-ban megépített ENIAC 10 jegyig tudott matematikai alapműveleteket végezni. Az egy évvel korábban létrehozott EDVAC (ennek munkálataiban meghatározó szerepet játszott a magyar Neumann János) már központi vezérlőegységgel (processzor) is rendelkezett, a programot és az adatokat belső memóriában tárolta, vagyis gyakorlatilag úgy épült fel, mint a mai komputerek.
#6
Medical Tribune IV. évf.9. szám
Medical Online
2006-05-01
A 2004-es és a 2005-ös, egyaránt 15 százalék körüli növekedés után idén valószínűleg alig bővül majd a személyi számítógépek piaca, az asztali PC-k iránti kereslet pedig akár csökkenhet is. Tavaly még futott a szekér: világszerte 15 százalékkal nőtt a személyi számítógépek piaca, s a történelem során első ízben fordult elő, hogy Európában, a Közel-Keleten, valamint Afrikában több gépet értékesítettek, mint az Egyesült Államokban. A Gartner piackutató cég adatai szerint 2005-ben 218,5 millió PC-t adtak el, egy évvel korábban pedig 189,5 milliót. A konjunktúra tavaly is főleg az előbbi nagyrégióra volt jellemző, hiszen ott 17 százalék fölötti volt a növekedés, szemben az amerikai 7 százalékkal. Elsősorban a magáncélú vásárlások, azon belül is főként a laptopok beszerzése nőtt. A gyártók közül a Dell, a HP és az IBM PC-üzletágát megszerző Lenovo vezette a sort.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Több kutatás igazolta, hogy a magasabb férfiak rövidebb életre számíthatnak, mint alacsonyabb társaik, mégsem ez a legfontosabb tényező a várható élettartamnál.