hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 6
#1
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2017-11-21

Negyven táblagépet szerzett be a Magyar Légimentő Nonprofit Kft., így elkezdhető a papíralapú dokumentáció kiváltása a légimentő-bázisokon, közölte a szervezet kedden.

#2
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2014-10-28

Október 29-től az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) mind a hét mentőhelikopter-állomásán olyan gépek szolgálnak, amelyek megfelelnek az európai uniós követelményeknek.

#3
Medical Online
2010-09-15

Mártai István az Országos Mentőszolgálat új főigazgatója.

#4
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2010-09-02

Négyen pályáznak az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatói posztjára - írja a Világgazdaság Online.

#5
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2010-07-21

Felmentették beosztásából Göndöcs Zsigmondot, az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját keddi hatállyal.

#6
Medical Tribune IV. évf.19. szám
Medical Online
2006-09-01
Átszervezés előtt az Országos Mentőszolgálat Lehetetlen megjósolni, hogyan végződik az a történet, amely július végén háborús helyzetre jellemző, statáriális leépítést jelentő miniszteri bejelentéssel kezdődött, s az indoklás szerint nem szól másról, mint a mentésnek és a betegszállításnak – a rendszerváltozás óta immár nem először tervbe vett – szétválasztásáról. Egymásnak feszülő érdekek, politikai okokból fakadó szakmai meghátrálás – a mentőszolgálat átalakításáról szóló, évek óta tartó vitát leginkább e szavakkal illethetik azok, akik szemlélői csupán a mentés és a betegszállítás szétválasztása körüli bonyodalmaknak. A szándék kormányokon átívelő, ezt támasztja alá az is, hogy a két terület finanszírozása nyolc éve külön kasszából történik. Ennek ellenére az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) mindmáig részt vesz, sőt jelentős szerepet vállal a betegszállítás piacán. Tavaly 679 020 esetben sürgősségi, 1 568 021 alkalommal pedig csupán szállítási feladatot végeztek a szolgálat munkatársai. A szétválasztás szükségességét, mikéntjét és időbeliségét persze ma is sokan vitatják – van, aki gazdasági okkal, azaz a mentők csődközeli állapotának megszüntetési kényszerével, illetve a kormánynak a közalkalmazottak kötelező létszámcsökkentését előrevetítő döntésével magyarázza a lépést; van, aki azt állítja, a mentés önmagában csak veszteséges lehet. Tény azonban, hogy bár a miniszternek az Országos Mentőszolgálatot érintő, azonnali és tízszázalékos leépítést elrendelő bejelentésének egyes részei később „kommunikációs zavarnak” minősültek, az elvi döntés megszületett. A szaktárcának az átszervezéséről kiadott közleménye szerint „images/ a betegeknek sokkal jobb egy karcsúbb, de nagyon jól felszerelt, hatékony mentőszolgálat, mint egy olyan szervezet, amely az adófizetők pénzét nem hatékonyan használja fel. Ebben az ügyben is az állam új szerepének meghatározásáról van szó. Az a helyes, ha az állam ott vállal szerepet, ahol mindenképpen szükséges, és ott magas színvonalú ellátást nyújt. Ilyen a sürgősségi mentés. Egyéb területeken pedig jobb, ha nagyobb lehetőségeket biztosít a civil- és magánszervezeteknek, amelyek hatékonyabban tudják ellátni a feladatokat. Ilyen a betegszállítás.” Hogy nem lehetett könnyű helyzetben László Imre, a fővárosi Szent Imre Kórház főigazgatója, a miniszter által nagy hirtelenséggel kinevezett miniszteri koordinátor, az már megbízása napján nyilvánvalóvá vált. Amikor kiderült számára, hogy a betegszállítás leválásának előkészítésével megbízott testület elnöke lett, s pontosítania kellett a miniszter korábbi kijelentését. Az általa vezetett testület azonban rövid idő alatt hatékony munkát végzett, minden adatot és információt összegyűjtött, így hovatovább már csak annak kellene eldőlnie, mennyire óhajtja a miniszter megerősíteni az OMSZ által ellátott mentési feladatot, s ehhez magát a szolgálatot. Persze épp ez az a pont, ahol eltérnek a szakmai vélemények is. De nézzük először a tényeket! Helyzetkép Az OMSZ-nak pillanatnyilag 829 szervezett mentőautója van, ezek közül azonban csak 394 teljesít 24 órás szolgálatot. A többit időszakosan, napi nyolc vagy 12 órában használják. A szolgálatnál lapzártánk idején 7340-en dolgoznak. Az oxiológiai szakmai kollégium – elemezve a helyzetet – arra a megállapításra jutott, hogy 20 ezer főnként egy mentőkocsira, 100 ezer lakosonként két esetkocsira (vagy egy eset és egy rohamkocsira), 300 ezer lakosonként pedig további 1 rohamkocsira van szükség. Ez összesen 734 mentőautót (500 mentőgépkocsit, 200 esetkocsit és 34 rohamkocsit) jelentene a mentőszolgálatnál. Jelenleg azonban eltérően értelmezik, hogy ez sok-e vagy kevés: egyes megfogalmazások szerint a mai 829 mentőből 95-öt egyszerűen le kellene állítani. Dr. Gorove László megbízott főigazgató azonban úgy fogalmaz: a szakkollégium nem tartja kívánatosnak a kapacitás további csökkentését; a 734 mentőautó 24 órás működése nemhogy létszámleépítést, hanem létszám- és eszközparkbővítést kellene, hogy jelentsen. Az OMSZ-nál mindenesetre meghozták a szervezeti átalakítást érintő első döntést. Gorove főigazgató október 15-ével összesen 146 személy – ápolók és gépkocsivezetők – távozását írta alá. Mindez azt jelenti – magyarázza –, hogy 39 mentőautót személyzet híján kivonnak a forgalomból, igaz, javarészt tíz évnél idősebb, 600 ezer kilométernél többet futott autókat. Mint azt lapunk egyik korábbi számában jeleztük (Medical Tribune, 2006. augusztus 31.), a leépítés egy belső hírlevél szerint 734 dolgozót érintett volna, mégpedig azonnal. Ezt követően mondott le Takács Zoltán korábbi főigazgató, aki nem értett egyet a döntéssel, bár maga is a mentés és a betegszállítás szétválasztásának következetes híve. Akadnak persze, akik mást (is) sejtenek távozása hátterében. A Weborvosnak az exfőigazgató úgy fogalmazott: „Ha csak annyit sikerült elérnem, hogy ráirányítottam a figyelmet a problémára, az áldozat nem volt hiábavaló.” A Heti Válasz újságírója szerint „ennél persze többet tett: a mentésügy reformjára hivatkozva a hatmilliárd forintos piacot megszerezte a 45 alternatív szervezetnek”. A főigazgató távozása óta a háttérben mindenesetre folyik az egyeztetés. László Imre úgy véli, el kellene gondolkodni azon, érdemes- e a mentőknek saját szervizszolgálatot fenntartaniuk, illetve, hogy tudják-e csökkenteni az adminisztratív dolgozók arányát. A kérdés persze inkább úgy szól: ha újabb kivonulókat küldenek el, képes lesz-e még a szolgálat biztonsággal ellátni feladatait? Kísérleti projekt A miniszteri koordinátor tájékoztatása szerint rendeződni látszik a Koraszülött Közalapítvány helyzete is: a miniszteri döntés értelmében pályáznak az OMSZ-nál és közreműködői szerződéssel látják el feladataikat január 1-jétől. Az a kérdés azonban még megválaszolásra vár, vajon a betegszállító magáncégek át tudják-e venni az OMSZ-tól teljes egészében a feladatot? Gorove főigazgató utasítása értelmében jelenleg kísérleti projekt működik: az OMSZ vidéken megpróbálja az adott területen dolgozó alternatívoknak átadni az aktuális betegszállítási feladatokat. Szeptember 11-én, a projekt kezdetén Eger térségében 170 betegszállítási feladatból csupán kettőt tudtak átvállalni. A Magyarországi Betegszállítók Országos Egyesülete lapzártánk idején 240 mentőkocsit működtet, 70 autójuk van tartalékban. Dr. Bíró Ferenc elnök azt mondja, jelenlegi kapacitásukkal nem volnának képesek lefedni az ország teljes területét, ám az Országos Egészségbiztosítási Pénztár úgynevezett kapacitásbefogadási bizottsága szeptember 18-án első körben 38 korábban tartalékban lévő alternatív mentő befogadásáról döntött. A kormány legutóbbi ülését követően nyilvánvalóvá vált, hogy az egészségügy átalakítása keretében pályázni lehet betegszállításra is, így ezentúl rendszeresen, akár hetente kétszer is ülésezik majd a testület, hogy folyamatossá tegye a pályázat útján jelentkező újabb szolgáltatók befogadását. Számolni kell a kórházakkal László Imre azt mondja, a kassza és a feladat nagysága alapján a betegszállítást végző gépkocsipark nagysága nem haladhatja meg a 340– 350-et, ám számolni kell a feladatot vállaló kórházakkal is, akik a miniszter döntése értelmében elsőbbséget élveznek. Az adatok szerint eddig a betegszállítási feladatok 48 százalékát látták el alternatív szolgáltatók. Mivel az úgynevezett három órán belüli esetek (ilyen például, ha valaki komolyabban elvágja a kezét) Bíró Ferenc véleménye szerint továbbra is az OMSZ-nál kell, hogy maradjanak, így a jelenleginél még mintegy 20 százalékkal több beteget kell majd szállítaniuk. Az elnök azt sem tartja kizártnak, hogy akár egy hónapon belül kiosztható a teljes betegszállítási kapacitás. Más kérdés, hogy a teljesen új szolgáltatók mikor kezdhetnek hozzá a feladathoz. És akkor még nem esett szó a felelősségről. Ma ugyanis Magyarországon sokan nagy üzletnek látják ezt a területet; körülbelül másfélszerese a betegszállítási igény annak, amit a kassza elbír – mondja az elnök. Márpedig, ha a zárt kassza mintegy hatmilliárdja többfelé oszlik szét, a piacra frissen belépő esetleg könnyen abbahagyhatja a munkát. És az OMSZ – ha egyszer átalakították – nem lesz képes újra visszavenni a feladatot. KÖBLI ANIKÓ
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Sokan jogsértőnek tartják, hogy maszkviselésre kötelezik az állampolgárokat egyes helyzetekben, helyszíneken. Bár ez valóban korlátozza a magánélethez való jogot, mégsem alapjogsértő.

A koronavírus járvány miatt rengeteg cég kényszerült arra, hogy egyik napról a másikra álljon át home office munkavégzésre, ez azonban a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt felkészületlenül érte.