hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 6
#1
Kvíz a Medical Online 2020. Háziorvostan rovatához Kvíz a Medical Online 2020. Háziorvostan rovatához
Medical Online >> Rovatok >> háziorvostan
2020-07-24

A szív-érrendszeri (CV) betegségek továbbra is a morbiditás és a mortalitás vezető okai – mind világszerte, mind Szlovéniában. Az European Guidelines on Cardiovascular Disease Preven­tion in Clinical Practice ajánlása szerint, az LDL-koleszterin szint csökkentése – mindenekelőtt sztati­nokkal – nélkülözhetetlen a CV szövődmények visszaszorításához.

#2
Medical Online >> Rovatok >> kitekintő
2019-12-05

Két magyar szakember is díjat kapott az Amerikai Mikrobiológusok Társaságának idei versenyén az Agar Art-on, mikrobákból alkotott festményeikért.

#3
Medical Online >> Rovatok >> trombózis
2015-10-01

A cukorbetegség önmagában és szövődményein keresztül is növeli a vénás thromboembólia rizikóját. A szerző összefoglalja azokat a kórélettani változásokat, melyek fokozzák a koagulációt, külön kiemeli a mélyvénás thrombózis, tüdőembólia és a pitvarfibrillatió és a diabetes kapcsolatát. A közlemény érinti azokat az orális antikoaguláns készítményeket, melyek diabetesben való alkalmazásáról tanulmányok találhatók.

#4
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2009-10-16
Az új pandémiás H1N1 influenza vérrögöket és más, szokatlan károsodásokat okozhat a tüdőben, melyekre szükséges lenne odafigyelniük az orvosoknak – jelentették csütörtökön amerikai szakértők.
#5
Medical Tribune IV. évf.24. szám
Medical Online
2006-12-01
A Magyar Szívsebészeti Társaság 13. alkalommal rendezte meg éves kongresszusát november 9–11-én Szegeden. Előre megjelölt kiemelt téma nem volt, így a szívsebészet minden ágáról szó esett.Számos előadás foglalkozott a korábban egy vagy több alkalommal perkután koronária-intervenció (PCI) során sztentbeültetésben részesült koszorúérbetegek műtéti gyógyításának eredményeivel. A különböző hazai centrumok adatai szerint ez – a műtétre kerülő betegek 14–21 százalékát kitevő – betegcsoport egyre nagyobb. Ugyan a műtétet megelőző PCI bizonyítható módon nem rontja a műtéti halálozást, azonban érezhetően rövidül a sztentelés és a műtét között eltelt idő, és gyakran rosszabb anatómiai és élettani körülményekkel kell szembesülnie a sebésznek az operáció során. Különös veszélyt jelent a gyógyszerkibocsátó sztentek (DES-ek) alkalmazása után – a megfelelő alvadásgátló kezelés ellenére – egyre növekvő számban észlelt és nagy mortalitású akut sztenttrombózis. E területen országos adatgyűjtésre lenne szükség, az intervenciós kardiológusokkal együttműködve. A pitvarfibrillációt megszüntető intraoperatív ablációt ma már szinte minden szívsebészeti osztályon alkalmazzák, a közeljövőben várhatóan egyre gyakrabban. A koszorúér-áthidalás (bypass) műtéti technikáját illetően az extrakorporális perfúzió segítségével végzett, illetve a dobogó szíven történő (Off Pump Coronary Artery Bypass, OPCAB) műtétek aránya a korábbi évekhez viszonyítva nem változott, továbbra is 50–50 százalék körüli, bár az intézetek között jelentős eltérések mutatkoznak. Az elmúlt hat év tapasztalatai alapján a két eljárás között sem a perioperatív mortalitás, sem a morbiditás tekintetében nincs statisztikailag bizonyítható különbség. Számos előadás tárgyalta a szívsebészeti aneszteziológiában évek óta elterjedten alkalmazott aprotinin szerepét. Az év elején felmerült, hogy a gyógyszer alkalmazása hozzájárulhat a szívműtét utáni vesekárosodás kialakulásához. A rendelkezésre álló adatok alapján a kérdés még nem dőlt el véglegesen. A résztvevő hazai és meghívott külföldi aneszteziológusok egyike sem vitatta, hogy az aprotinin kiváló antifibrinolitikum és továbbra is helye van a nagy kockázatú szívbetegek műtéti kezelésében.A Társaság megtartotta tisztújító közgyűlését, amely során az elnöki tisztet dr. Szabolcs Zoltántól jómagam vettem át. A közgyűlés nagy szavazattöbbséggel dr. Horkay Ferencet választotta leendő elnöknek: ő három év múlva veszi majd át a tisztséget.
#6
Medical Tribune I. évf.23. szám
Medical Online
2003-12-01
Megoldások betegségre, szeretőre, leprára Az ókori Egyiptom orvosai nem sokat törődtek a betegségek eredetével és okaival – az etiológiai kérdéseket nagyvonalúan a gonosz szellemek rovására írták. A tünetek kezelése azonban nagyon is foglalkoztatta őket. Az Ebers-papirusz komoly terjedelmet szentel a kenőcsök és tinktúrák gyógy- és szépítő hatásainak. A főzetek alapanyagai között megtaláljuk a szamárpatát, a borjúvért és az agárcombot is. Időszámításunk előtt 1500 évvel az egyiptomi gyógyfüveseket tekintették a szakma csúcsának. Közülük kerültek ki az uralkodók orvosai Rómától Babilonig, és tanítványaik között olyan hírességek is akadtak, mint Galenus. Georg Ebers 1873-ban tette közzé a később róla elnevezett papirusztekercset. Egyes források szerint ő maga találta a Luxor melletti Kripták Völgyében, mások szerint egy régiségkereskedőtől vásárolta. Akárhogy is volt, az orvostörténeti kutatások egyik legfontosabb forrásához jutottunk általa. 3500 év – 876 szer A 18,63 méter hosszúságú és 30 centiméter széles papirusztekercs ezer év orvostörténetét tárja fel. A balról jobbra, kákaszárral és fekete-piros tintával írt dokumentumot a könnyebb kezelhetőség kedvéért 29 töredékre osztották. Összesen 876 gyógykészítményt és több mint 500 növényt sorol fel, amelyek egyharmada ma is használatos gyógynövény (kömény, szennalevél, kakukkfű, lenmag, fokhagyma stb.). A 3500 éves lelet évezredek alatt sem sérült meg, és még az sem ártott neki sokat, hogy a második világháborúban egy kutyaólban rejtegették. Bár egyes fejezetei eltűntek, néhány pedig csak részlegesen maradt fent, az állaga összességében alig károsodott, még a tinta sem fakult ki.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Sokan jogsértőnek tartják, hogy maszkviselésre kötelezik az állampolgárokat egyes helyzetekben, helyszíneken. Bár ez valóban korlátozza a magánélethez való jogot, mégsem alapjogsértő.

A koronavírus járvány miatt rengeteg cég kényszerült arra, hogy egyik napról a másikra álljon át home office munkavégzésre, ez azonban a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt felkészületlenül érte.