Az 1-es típusú neurofibromatosis diagnosztikája és hosszú távú menedzselése kiemelt jelentőségű a hazai gyermekbőrgyógyászatban.

Május világszerte a hólyagrák elleni küzdelem hónapja, amikor ráirányítják a figyelmet a gyakori, ám sokszor későn felismert daganatos betegségre.

A világon évente egymillió gyermekből egynél diagnosztizálnak opsoclonus–myoclonus szindrómát; itthon kevés orvos találkozik ezzel.

A Metropol beszámolója szerint a generatív mesterséges intelligencia egyre súlyosabb mentális egészségügyi kockázatot jelent a felhasználóknak.

A szomatikus tünetek jelentette betegségterhet a sclerosis multiplexes betegek körében az átlagpopulációnál jóval gyakrabban előforduló depresszió tovább növeli.

Tinédzserkorban a rossz bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet.

A Nutrients folyóiratban november 1-jén jelent meg a Semmelweis Egyetem kutatóinak szakirodalmi áttekintése, amely szerint az életmódbeli és táplálkozási változtatások fontos szerepet játszhatnak az endometriózis tüneteinek enyhítésében.

A neonatalis bőrtünetek spektruma igen széles, a benignus transiens lézióktól a súlyos megbetegedésekig terjed. A szerző az ártalmatlan, gyorsan regrediáló bőrjelenségek mellett a vascularis és fejlődési rendellenességeket, congenitalis naevusokat és bőrfertőzéseket mutatja be. 

Olykor a jelentéktelennek tűnő panaszok számos esetben nem ártalmatlanok, hanem egy komoly idegi probléma első figyelmeztető jelei. 

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.