Az életmód ma már a kardiológiai, diabetológiai, obezitológiai vagy éppen onkológiai irányelvekben is hangsúlyosan jelen van. De mitől válik önálló orvosi területté az életmódorvoslás, hol húzódnak a kompetenciahatárai, és mit tud kezdeni a most divatos longevityvel? Dr. Babai Lászlóval, a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület (ÉMOT) elnökével arról is beszélgettünk, mit jelent valójában „mozgást felírni”, és mikor lesznek a Mozgás Receptre programnak klinikai végpontjai is.

Az egészség, az anyagi stabilitás, a családi, baráti kapcsolatok határozzák meg elsőként az életminőséget a magyar lakosság szerint.

Három Nobel-díjas kutató csatlakozik a CMF tudományos testületéhez: Randy Schekman, Louis J. Ignarro és Donna Strickland.

Ahol a szakorvosi elérés nehezebb, a technológia egyfajta pótmegoldásként jelenik meg. A gyógyszerek mellékhatásairól a 30–39 évesek tájékozódnak a leggyakrabban az MI segítségével, derül ki az NN Biztosító Egészség 2026 kutatásából.

Az Accessio Zrt. Start Innovation Tőkealapja és a Greennovatív Kft. is befektetett a White Unicorn Incubatort követően az Auxiliis Biomarker Zrt.-be, összesen 300 millió forint értékben.

Krausz Ferenc bemutatta a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ első eredményeit: a kutatás célja a krónikus betegségek korai felismerése.

David Klenerman és Shankar Balasubramanian brit vegyészek, valamint Pascal Mayer francia biofizikus nyerte idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria-hercegnője díjat tudományos és műszaki kutatás kategóriában.

Tüneti kezelés helyett a sejtszintű folyamatok megértésére, rendszerszintű szemléletmódra és öngondoskodásra van szükség, írja az Mfor.

Bár a célzott daganatellenes terápiák száma nő, a betegek jelentős része még mindig nem részesül hatékony kezelésben, írja az Mfor.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].