Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájával fejezte be munkáját kedden a T. Ház.

A kiszervezésről és visszaszervezésről szóló előző cikkemben azt mutattam meg, hogy ezekről a döntésekről nem ideológiai, hanem hatékonysági és minőségi alapon érdemes gondolkodni. A következő hetekben konkrét példákon folytatom a vizsgálatot. Felváltva kerül sor egy-egy funkcionális háttérszolgáltatásra és egy-egy szakmai területre. Elsőként a takarítást vesszük elő.

Lezárultak az életkezdeti etikai kérdésekről szóló személyes társadalmi egyeztetések – közölte pénteken Facebook-oldalán Hegedűs Zsolt.

Akár súlyos problémákat, sebeket is okozhat, ha nem megfelelő módon végzik a nyiroködémás betegek kezelésének részeként a nyirokmasszázst.

A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

Azzal, hogy a Magyar Orvosi Kamara visszakapja közhatalmi státuszát, valódi alkupozíciót és felhatalmazást kap, közölte a LIGA Szakszervezetek.

Az új akadémiai évvel az NKFI Hivatal újraindítja a Horizont Európa aktuális pályázati felhívásairól és a keretprogramban való pályázáshoz kapcsolódó témákról szóló webináriumsorozatát.

Porpáczy Krisztina államtitkár Dr. Perjés Ábelt, Dr. Rósa Ágnest és Dr. Dul Zoltánt kérte fel, hogy átmeneti időre, legfeljebb egy évre vállalják az országos kollegiális szakmai vezetői feladatokat.

Hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek a 2026-os költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot a kormány.

Egy nemzetközi kutatócsoport elsőként mutatta meg atomi részletességgel, hogyan kapcsolódik a magyar fejlesztésű kariprazin az agy dopamin D3 receptorához.