A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magas prevalenciájú kórkép, amelyet leginkább irreverzibilis alsó légúti obstrukció jellemez. A betegség következményeként megnőhet a reziduális térfogat, a mellkas hyperinflálódik, a légzési térfogat megtartása érdekében a belégzés erőteljesebb lesz, a belégző izmok fiziológiás mozgástartománya beszűkül, ami az izmok kedvezőtlen remodellingjéhez vezethet.
A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából kilenc hazai szakember munkáját ismerte el az emlékdíjjal.
A világos, támogató kommunikáció nem csupán „kedvesség”, hanem a sikeres gyógyítás alapköve és nélkülözhetetlen eszköze. Ugyanakkor a betegek többsége nem rendelkezik azzal a háttértudással, amit az őket ellátók természetesnek vesznek – derült ki a II. Páciens-kommunikáció – betegedukáció konferencián.
Töredezett közösség a ritka betegeké, így nehéz együttesen védeniük saját érdekeiket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) minapi konferenciáján nemcsak a diagnosztika Odüsszeiáját vették górcső alá, de az is kiderült, hogy az idei évben elkészülhet a Ritka Betegségek Regisztere, ami nem csupán az ellátásbiztonság, hanem az érdekérvényesítés sarokköve is lehet.
Az eozinofil gasztrointesztinális betegségek (EGID) krónikus, immunológiai eredetű rendellenességek, amelyeket szövettani szinten kórosan magas eozinofilsejt-számú gyulladás jellemez, klinikai szempontból pedig gyomor-bélrendszeri tünetekkel járnak.
A polineuropátia sokáig tünetmentesen zajlik, idővel súlyos panaszokat okozhat – a zsibbadástól kezdve a fájdalmon át egészen az életet veszélyeztető szövődményekig. Különösen fontos ezért, hogy felismerjük a betegség jeleit, és tisztában legyünk a lehetséges következményekkel.
A szekunder adatelemzés és klinikai megfigyelések alapján kirajzolódik, hogy a hagyományos drogok mellett az új pszichoaktív szerek és a digitális környezethez köthető függőségek egyre nagyobb társadalmi és egészségügyi terhet jelentenek. A digitális térben történő tudatos jelenlét elengedhetetlen a jövő addiktológiai kihívásainak kezeléséhez.
A metformin több mint hat évtizede a 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) farmakoterápiájának alapköve. Bár anti-hyperglykaemiás hatásmechanizmusa jól ismert, az utóbbi években egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy alkalmazása a glükózkontrollon túlmutató előnyökkel is jár.