Az Európai Gyermekneurológiai Társaság Münchenben rendezte meg kongresszusát 2025. július 8-12. között. A tudományos összejövetelen több mint 2000 gyermekneurológia iránt érdeklődő szakember vett részt.
Az anémia a vörösvérsejt-tömeg arányának csökkenéseként definiálható. A vörösvérsejtek számának csökkenése vérvesztés, fokozott vörösvérsejt-pusztulás, vagy csökkent vörösvérsejt-képződés következménye lehet.
A SerpinB3 olyan fehérje, amely különösen érzékenyen jelzi a szervezet határfelületi szöveteinek betegségek okozta megterhelését. A legújabb eredmények most arra mutatnak rá, hogy a betegségjelző marker természetes szerepet is betölt a szervezetben: aktívan részt vesz a sebgyógyulás folyamatában.
A 3. fokozatú neuroendokrin tumorok (NET G3) a magas malignitású neuroendokrin daganatok körülbelül 20%-át teszik ki, és ezen entitás közelmúltbeli azonosítása számos megválaszolatlan kérdést vetett fel a kezeléssel kapcsolatban. Ezeknek a betegeknek a prognózisa rosszabb, mint az 1-2. fokozatú jól differenciált NET-ben szenvedőké, de jobb, mint a 3. fokozatú rosszul differenciált neuroendokrin karcinómában szenvedőké. A jelenlegi konszenzusos nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a bizonytalanságokat, és feltárja a NET G3-as betegek kezelésében rejlő kielégítetlen igényeket.
Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a St3gal1 glikoziltranszferáz enzim kulcsfontosságú molekuláris szabályozóként működik a depresszió kialakulásában és progressziójában.
A daganatos betegségek kezelése során ma már nem elegendő cél csupán a túlélés biztosítása – legalább ilyen fontos a betegek funkcionális állapotának és életminőségének megőrzése. Az onkológiai prehabilitáció és rehabilitáció három alappillére multidiszciplináris együttműködést igényel.
Az egészséges öregedést támogató étrendi változtatások kulcsfontosságúak a fizikai és kognitív funkciók megőrzésében, valamint az életkorral összefüggő betegségek megelőzésében. Az időskorban bevezetett egészséges étrend hatékonyan támogathatja az optimális egészségi állapot és a funkcionális képességek megőrzését.
Mivel az előrehaladott stádiumú vagy a kiújult eseteknél a kemoterápia eredményessége korlátozott, nagy várakozás övezte a biológiai terápiák bevezetését, amelyek az elmúlt 10-15 évben fokozatosan bekerültek az ellátási protokollokba.
A myasthenia gravis diagnosztizálását követő két éven belül fellépő myastheniás krízis jelentősen növelte a mortalitási rizikót, függetlenül attól, hogy milyen immunszuppresszív terápiát alkalmaztak.