Mind a vérzéses, mind a nemkívánatos ischaemiás események száma növekszik az életkorral, ami ronthatja az antikoagulánsok előny-kockázat profilját idősebb betegeknél. A szerzők előny-kockázat elemzéseket végeztek a rivaroxaban előny-kockázat profiljának az életkor függvényében történő változásának a felmérése érdekében, nonvalvularis pitvarfibrillációban (NVPF) vagy vénás tromboembóliában (VTE) szenvedő betegeknél. Az elemzés a rivaroxaban pozitív előny-kockázat profilját igazolta a komparátor gyógyszerekkel összehasonlítva, NVPF-ban vagy VTE-ban szenvedő idősebb betegeknél, akiknél az előny-kockázat arány az életkor előrehaladtával egyre inkább a rivaroxaban előnyét mutatta.

Jól mutatja az obezitás epidemiológiai jelentőségét, hogy bár az elmúlt években összességében a szív- és érrendszeri halálozás csökkent, az elhízáshoz köthető szív- és érrendszeri mortalitás közel duplájára emelkedett.

Az orvosok mintegy fele mutat depressziós tüneteket, ami strukturális okokra vezethető vissza, ezért a problémára rendszerszinten kell tekinteni. Többek között ez is elhangzott a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) kongresszusán, ahol az orvosok mentális egészsége került górcső alá.

A VISION vizsgálat kimutatta, hogy a legjobb standard kezelés mellett adott [177Lu]Lu-PSMA-617 meghosszabbította a radiológiai progressziómentes túlélést (rPFS) és a teljes túlélési időt PSMA (prosztataspecifikus membrán antigén) pozitív mCRPC-ben. 

A ¹⁷⁷Lu-PSMA-617 szelektíven a prosztataspecifikus membrán antigént (PSMA) expresszáló sejtekhez juttat el β-sugárzást. Ez a radioligand kezelés bíztató biokémiai és radiológiai válaszarányokkal társult számos korai fázisú vizsgálatban, csökkentette a fájdalmat és alacsony fokú toxicitást mutatott az olyan áttétes, kasztrációrezisztens prosztatarákban szenvedő betegeknél, akik progressziót mutattak standard terápiát követően.

A végtagot veszélyeztető krónikus ischaemiában és perifériás artériás betegséghez társuló fekélyekben egy génterápia jelentősen csökkentette a gyógyulási időt, közli az OTSZ Online.

A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében.

A juvenilis idiopathiás arthritis (JIA) a leggyakoribb gyermekkori krónikus reumatológiai kórkép, prevalenciája megközelítőleg 1/1000-re tehető. A JIA gyakran felnőttkorban is folytatódik és hosszú távon szignifikáns morbiditást eredményezhet, beleértve a testi fogyatékosságot is.

Az egészégügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek fokozottan kitett populáció a gyermekeké, írja az Economx.