Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.

A leggyakoribb népbetegségekre kiterjedő átfogó szűrőprogramot indít a Szegedi Tudományegyetem, közölte Fendler Judit, az intézmény kancellárja.

Az országos szimpóziumon a döntéshozatali, a finanszírozási, a klinikai és a civil szereplők szinte teljes spektruma egy asztalhoz ülhetett.

Az ország egészségügyi állapotáról és a helyi egészségügyi ellátásról is szó volt kedden az Országgyűlésben napirend előtt.

A tüdőrák diagnózistól való félelem és a betegség kialakulásában érzett személyes felelősség tartja távol a szűréstől még a legmagasabb kockázati csoportba tartozókat is – derült ki egy szerdai sajtóbeszélgetésen, ahol az is elhangzott, tízből négyen nem járnak tüdőszűrésre.

Az érdeklődőket szűrésekkel, tanácsadással, interaktív programokkal várják a Néprajzi Múzeumban a diabétesz világnapja alkalmából.

A Debreceni Tüdőgyógyászati Tudományos Napokon a háziorvosok és a tüdőgyógyászok szakmai együttműködésének erősítése is téma volt.

Politikailag motivált sikeres médiahoax – így magyarázta Takács Péter egészségügyi államtitkár a háziorvosokról tett korábbi kijelentését.

Eddig mintegy 600 háziorvos csatlakozott a Krónikus Betegmenedzsment Programhoz (KBMP), egy új finanszírozási technika modellezése zajlik – mondta a MedicalOnline-nak Bákássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos.

Nincs az rendben, hogy az orvos pontosan tudja, hogy a beteg sorsa a fogyástól, a mozgástól fordulna meg, és bár sokan szakavatottan foglalkoznak életmódorvoslással Magyarországon, alig néhány irányelv segíti a munkájukat, miközben kóklerekkel és gazemberekkel kell felvenniük a versenyt.