A kutatói szabadságról és az azzal járó felelősségről, a fiatal kutatók pályaépítéséről, valamint a tudományos közösség szerepéről is szó esett az MTA hagyományos Bolyai-napján.

A dohányzás visszaszorítása, a korai felismerés, a szervezett betegutak, az új terápiákhoz való hozzáférés és az egészségügyi adatok jobb felhasználása egyszerre igényel szakmai és szakpolitikai lépéseket. 

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új tudományos podcastsorozata, a NeurON azt mutatja meg, milyen sokféle kérdésre keresnek válaszokat a kutatók.

Megduplázza az alap- és innovatív kutatásokra szánt forrást a kormány, jelentette be a tudománypolitikai és innovációs államtitkár.

Bartucz István az első látássérült inzulinpumpa-használó, aki kezelőorvosát is meggyőzte a modern technológia használatáról, írja az Economx.

Szemléletváltást ígér a gyógyításban a kiméra antigénreceptorral felszerelt T-sejt, azaz a CAR-T-terápia. A technológia messze túlmutat azon a megszokott modellen, amikor a gyógyszeripar egy újabb molekulát vagy egy következő generációs biológiai terápiát kínál a klinikusoknak és a betegeknek. Alkalmazásának a rendkívül magas költségek szabnak határt.

Magyarország a  szaktudással és a hatalmas egészségügyi adatvagyon hatékony kihasználásával szerezhet versenyelőnyt.

Ahol a szakorvosi elérés nehezebb, a technológia egyfajta pótmegoldásként jelenik meg. A gyógyszerek mellékhatásairól a 30–39 évesek tájékozódnak a leggyakrabban az MI segítségével, derül ki az NN Biztosító Egészség 2026 kutatásából.

Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.

A változtatások pontosítják az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit, egyértelműsítik az államigazgatási szervek irányítását, és megerősítik a kormányzati döntéshozatal rendszerét.