A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 2021-ben, az utolsó körben váltott alapítványi működésre, miközben az elmúlt években az ország egyik legaktívabb egészségügyi integrációs központjává vált. A modellváltásról, a KEF-rendszerrel kapcsolatos konfliktusokról, a radiológia és a meddőségi ellátás visszaszervezéséről, valamint a csúcstechnológiai beruházások és a népegészségügy kapcsolatáról is beszélgettünk Fendler Judittal, az SZTE kancellárjával.

A lézeres eszköz a végtagödémás betegek néhány másodperces vizsgálatát, adatainak digitális rögzítését és így nyomon követését teszi lehetővé.

A hosszú ideig kórházi ellátásban részesülő gyermekek és hozzátartozóik számára hoznak létre családközpontú kórtermi környezetet.

Az egyelőre még kísérleti stádiumban lévő eljárás a jövőben új lehetőségeket nyithat a fogászati és traumatológiai beavatkozások során.

Nemcsak a legújabb uro-onkológiai határterületeket és a hazai integrációs törekvéseket vették górcső alá a minap III. Kék Golyó Palliatív Napon, hanem rávilágítottak arra is, hogy az életvégi tervezés és a tüneti terápia nem a gyógyítás feladása, hanem a legmagasabb szintű betegközpontú gondoskodás.

Egy eddig ismeretlen, recesszív öröklődésmenetű idegfejlődési rendellenességet írtak le, amely jelenlegi ismereteink szerint a leggyakoribb ilyen típusú kórkép lehet.

A prevenció egyik legnagyobb akadálya nem feltétlenül az információhiány, hanem a bizonytalansággal kapcsolatos szorongás.

A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében széles körben alkalmazott GLP-1 receptor agonisták – amelyeket napjainkban már a betegek több mint egynegyede szed – bizonyos genetikai variánsokat hordozó embereknél kevésbé bizonyulhatnak hatékonynak.

Egy egyszerű vizeletvizsgálat már kétéves kortól kilencvenszázalékos pontossággal képes jelezni az autizmus spektrumzavart, írja az SZMO.

Új neurobiológiai és kémiai kutatási projektet indít a BrainVisionCenter Nonprofit Kft. (BVC) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 300 millió forintos támogatásával.